Február közepén az Eszterházy Károly Egyetem (EKE) szenátusa megszavazta, hogy egyházi fenntartásba kerüljön az intézmény.
Tavaly ősszel a HVG úgy értesült, az csak az egyik verzió, hogy alapítványi fenntartóhoz kerül az EKE, sokkal valószínűbb, hogy az egri érsekségnek adják át az intézményt. Ez úgy néz ki, meg is történt, de nem verték nagy dobra. Egy parlamenti kérdésre adott válaszból derült csak ki az új fenntartó kiléte.
Egyházi fenntartásba kerül a pedagógusképzés? - tette fel a kérdést az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak (ITM) Szabó Szabolcs független parlamenti képviselő - szúrta ki a hvg.hu.
Válaszában Schanda Tamás az ITM államtitkára azt írta,
hogy az Eszterházy Károly Egyetem szenátusa 2021. február 17-én egyhangú döntéssel támogatta, hogy az egyetem fenntartója az Egri Főegyházmegye legyen.
Mi lesz a tanárképzésekkel?
Az egri egyetemet – amelynek a pedagógusképzés az egyik fő profilja – fokozottan sújtja, hogy az osztatlan tanárképzés bevezetése óta egyre kevesebben jelentkeznek pedagógusnak. Több mint húsz meghirdetett alap- és osztatlan képzésből végül tíznél is kevesebbet sikerült csak elindítani, jelentkezőhiány miatt. Hogyan lesz újra népszerű a tanárképzés?
Az egyik út a pénz. A kormány már két éve is abban gondolkodott, hogy pályára állítási ösztöndíjat ad majd a végzetteknek, hátha ez is segít tanárnak megtartani őket. A köznevelési államtitkár azzal számolt, hogy 2022-től kell majd ezt a kormánynak meglépnie.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
