Pedagógusbér: a héten eldőlhet, hogy továbbra is tíz százalékos emelést tervez-e a kormány januártól
Az eheti kormányülésen tárgyalnak a pedagógusok béremeléséről.
Az eheti kormányülésen tárgyalnak a pedagógusok béremeléséről.
A szakszervezetekkel jövő héten tárgyal Maruzsa Zoltán.
A GINOP Plusz és a területfejlesztési TOP Plusz felzákóztatási programokat előfinanszírozta a kormány, a pedagógusbérek emelése viszont már nem fér bele a költségvetésbe.
A legalacsonyabb bruttó fizetést az óvodapedagógusok kapják.
Szeptember 29-ig kell nyilatkozni a pedagógusoknak, hogy elfogadják-e az új státuszukat, és ezzel együtt a várható fizetésüket is.
A jelenség a magániskolákban és az egyházi intézményekben dolgozó pedagógusokat érinti.
A mesterpedagógus fokozatot szerzettek fizetését is befolyásolja a státusztörvény. Akik idén szerezték meg ezt a fokozatot, havi több tízezer forinttal kevesebbet vihetnek majd haza.
A legalacsonyabb havi fizetés 515 ezer forint, de a legkiválóbb szakemberek akár kétmillió forintot is kereshetnek.
Az egyik oktatási Facebook-csoportban érdekes hirdetésre bukkantunk.
Ez az egyik olyan intézmény, ahol a bérek kifizetését is akadályozta, hogy a belügy inkasszálta a számlájukat. A roma önkormányzattól most azt közölték, végül kifizették a pedagógusok júliusi bérét és nincs szó az iskola bezárásáról.
Bár a nemzetközi méréseket figyelembe véve Olaszországban sem teljesítenek jobban a diákok, mint Magyarországon, egy Rómában dolgozó tanár beszámolója alapján mégis kellemesebb körülmények között tanítanak az olasz pedagógusok, mint a magyarok.
Reális veszély, hogy nem a szakmai szempontok, hanem szimpátia és érdekek mentén történik majd a pontozás– véli Sándor Éva, pedagógiai szakpszichológus, akivel a státusztörvény keretein belül bevezetendő teljesítményértékelés pszichológiai hatásairól beszélgettünk.
A Belügyminisztérium javaslatára a tegnapi ülésen a kormány döntött egy módosító javaslatról, amely világosan meghatározza, hogy melyek a státusztörvénybe foglalt, erősen vitatott átirányítás keretei.
„Sok bizonytalanság, elkeserítő körülmény nehezíti ma a tanítást” – fogalmazott a Magyarországi Református Egyház Zsinatának Elnöksége, melyet az egykor az oktatásért is felelős miniszteri posztot is betöltő Balog is szignózott.
Romániában három hét sztrájk után a követelések jó részét, köztük egy jelentős béremelést el tudtak érni a hazai kollégáiknál eddig is valamivel jobban kereső tanárok, míg idehaza évek óta kevés konkrét eredménnyel zajlanak oktatásügyi tiltakozások. A határ két oldaláról kérdeztünk szakszervezeti vezetőket az okokról.
A TASZ és 21 csatlakozó civil szervezet a már benyújtott státusztörvény visszavonását sürgeti, mert a kormánnyal szemben úgy látják, azok miatt eleshetünk a béremelésre szánt uniós forrástól.
A romániai közoktatást megbénító sztrájk felfüggesztését jelentették be a tanügyi szakszervezetek, miután csupán három hét alatt sikerült elérniük a béremelést.
Ám a tervezet még nem garantálja a béremelést és a pályán eltöltött időt sem automatikusan veszi figyelembe.
A PDSZ szerint őket is meglepte, hogy 23 ponton nem az került a benyújtott tervezetbe, ami az egyeztetéseken elhangzott. A Belügyminisztérium szerint sokat egyeztettek, sokakkal, az ugyanakkor nem derült ki, mi lesz a sok fontos részletet tartalmazó végrehajtási rendelettel és nem ez az egyetlen homályos pont.
Az Európai Bizottságnak szeretnék megmutatni, hogy mennyien állnak az ügy mögött. Június ötödikén benyújtotta a pedagógusokat korlátozó státusztörvény tervezetét a Belügyminisztérium az Országgyűlés elé, valószínűleg ezért döntött pont most az aláírásgyűjtés mellett a Momentum.