Státusztörvény: tényleg átlagosan havi bruttó 500 ezret visznek majd haza a pedagógusok?
A Belügyminisztérium szerint a pedagógusok bére 2023-ban átlagosan bruttó 500 ezer forint körül alakul. Utánajártunk a valóságban ez mit takar.
A mesterpedagógus fokozatot szerzettek fizetését is befolyásolja a státusztörvény. Akik idén szerezték meg ezt a fokozatot, havi több tízezer forinttal kevesebbet vihetnek majd haza.
A hvg360-nal osztotta meg történetét egy pedagógus, akinek 40 000 forinttal fog csökkenni a fizetése, hiába szerezte meg a mesterpedagógus fokozatot idén februárban. Bár elsőre egyértelműnek tűnne, hogy a Pedagógus II. utáni szintre lépésnél a bérek emelkednek, ez a státusztörvény miatt sokaknál mégsem így alakult.
A történetét elmesélő pedagógus azzal számolt, hogy 2024 januárjától bruttó 70 ezer forinttal nő majd a fizetése. Miután megkapta az új szerződését, azonban azzal szembesült, hogy a várható fizetése az eddig kalkulált összeg helyett jóval kevesebbel, mindössze bruttó 27,5 ezerrel emelkedne.
A pedagógus szavaival élve ezt „a fantasztikus ajánlatot” nem áll módjában elfogadni. Az új törvény alapján a képesítéséhez tartozó fizetési keret minimum összegénél csak 10 százalékkal kínáltak számára magasabb bért.
A mesterpedagógus fokozat megszerzéséért minimum 14 év szakami gyakorlat után lehet indulni, amit vizsgával szerezhet meg a tanár. Vannak olyan munkakörök, amelyeket csak mesterpedagógus vagy annál magasabb - kutatótanár - fokozattal rendelkező tanárok tölthetnek be.
A Belügyminisztérium szerint a pedagógusok bére 2023-ban átlagosan bruttó 500 ezer forint körül alakul. Utánajártunk a valóságban ez mit takar.
A szakképző iskolákban az éves lemorzsolódás ötször akkora, mint a technikumokban, a pályaválasztásukban bizonytalan diákok pedig gyakran más szakmában képzelik el a jövőjüket. Többek között erről beszélt Nagy Zoltán, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) megbízott elnöke a XXVIII. Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
2015 és 2026 között összesen csaknem 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) – derült ki az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium válaszából, amelyet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közérdekű adatigénylésére küldött. A szakszervezet szerint a szervezetnek már meg kellett volna szűnnie.
A jelenlegi nyolcosztályos általános iskola helyett hat év alapfokú és hat év középfokú képzésből álló iskolarendszerre lenne szükség Gloviczki Zoltán, Gyarmathy Éva és Lányi András szerint. A szakemberek úgy vélik, hogy a diákok jelentős része éppen az ötödik és nyolcadik osztály között veszíti el a tanulási kedvét, ezért az oktatás szerkezetét is érdemes lenne újragondolni.
Nyílt levélben reagált Vidnyánszky Attila a Színház- és Filmművészeti Egyetem 2020-as modellváltásának hatodik évfordulóján tartott megemlékezésre. A Nemzeti Színház vezérigazgatója, az egyetemet fenntartó alapítvány korábbi elnöke Bocsánatkérés című levelében az elmúlt hat év eredményeit sorolta fel, és a korábbi egyetemi működést is bírálta.
A Klebelsberg Központ újabb 17 településen oldaná meg ilyen épületekkel az iskolai férőhelyhiányt, összesen 167 konténerelem bérlésére írtak ki közbeszerzést.
A veszprémi és az észak-budapesti eset után újabb tankerületi vezető döntött úgy, hogy mégsem vállalja a megbízatást. Dr. Vinczúr Zsolt személyes okokra hivatkozva lépett vissza a Hatvani Tankerületi Központ igazgatói posztjától.
Koholt vádakról és politikai leszámolásról beszél a Fidesz-frakció, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több mint 1,1 milliárd forintnyi kifogásolható közpénzfelhasználást tárt fel a Tempus Közalapítványnál.