Státusztörvény: tényleg átlagosan havi bruttó 500 ezret visznek majd haza a pedagógusok?

A Belügyminisztérium szerint a pedagógusok bére 2023-ban átlagosan bruttó 500 ezer forint körül alakul. Utánajártunk a valóságban ez mit takar.

"A teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete az oktatásban a 2020. évben 362 838 forint volt, ami 2021-re 401 837 forintra, 2022-re 446 243 forintra emelkedett. A 2023. január 1-jétől végrehajtott 10 százalékos és a 2023. július 1-jétől visszamenőleg végrehajtandó további illetményemeléseknek köszönhetően a 2023. évi pedagógus átlagbér bruttó 500 000 forint körül alakul majd, 2024. január 1-jétől pedig átlagosan további 10 százalékkal emelkedik"  – olvasható a Belügyminisztérium közleményében, ami arra már nem tért ki, hogy például mennyit változott az elmúlt években tanári fizetések reálértéke.

Ez pedig a rezsiválság-és az élelmiszerinfláció miatt nem egy elhanyagolható szempont.

 

„A béremelések fedezetét a nemzeti költségvetés biztosítja, hiszen Magyarország mindeddig nem kapta meg a neki járó uniós forrásokat. A pedagógusok új életpályájáról szóló törvény teljesítményalapú bérezést vezetett be, így nem határozza meg központilag a béreket. A béremelések fedezete bértömeg formájában áll a munkáltatók rendelkezésére, annak munkavállalók közötti felosztásáról a munkáltatók döntenek” – írták.

Fontos megjegyezni, hogy a fenntartók állami intézmények esetén a tankerületek, vagyis ők adnak egy konkrét bérajánlatot a pedagógusnak.

Mennyivel emelkedik a pedagógusok bére?

A státusztörvény szerint az alábbiakban alakulnak az egyes illetménysávok

  • Gyakornok: 440 000 Ft
  • Pedagógus I: 440 000 - 1 065 000 Ft
  • Pedagógus II: 440 000 – 1 135 000 Ft
  • Mesterpedagógus: 520 000 – 1 365 000 Ft
  • Kutatótanár: 640 000 – 1 470 000 Ft

Hogy melyik tanár végül ki mennyit visz haza, több szemponttól függ. Többek között:

  • a szakmai gyakorlat időtartama
  • a pedagógusnak a már meglévő képesítése mellett van-e bármilyen további, a munkakörében hasznosítható képesítése
  • az önkéntesen vállalt extra feladatok mértéke
  • a tanított tantárgyak száma.

De az is befolyásolja a fizetés nagyságát, hogy a tanár  által  tanított tantárgy mennyire könnyen vagy nehezen betölthető a munkaerőpiacon.

5 százalékos fizetésemelés átlagosan

A valóság finoman szólva is sokkal inkább az, hogy a pedagógusok fizetése inkább az illetménysáv alsó határához közelít, mint a felsőhöz. Az eddigi visszajelzések alapján sok helyen nagyjából 5 százalékos fizetésemelést ajánlottak a tanároknak. Ezt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke is megerősítette. Feltehetően az egyik negatív rekorder egy a Váci Tankerületi Központnál dolgozó tanár, akinek az illetménye például január 1-jétől mindössze bruttó 21 forinttal 409 979 forintról 410 ezer forintra emelkedik majd. Totyik hozzátette, tudnak olyan pedagógusról, akinek a fizetése kereken 3 forinttal lesz magasabb. Igaz, ezt az érintettel még csak szóban tudatták.

A Tanárblog – az oktatási hírcsatorna Facebook-csoportban sok pedagógus megosztotta, mennyi lesz a fizetése. Van olyan tanár, aki Pedagógus I minősüléssel, három mesterdiplomával, amelyik közül egy hiánytantárgy, keres majd bruttó 450 ezret. De olyanra is akadt példa, aki Pedagógus II minősítéssel két egyetemi -és két főiskolai diplomával, szakvizsgával is csak bruttó 460 ezres bérre számíthat.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetéhez (PDSZ) is hasonló jelzések érkeztek. A szakszervezet úgy látja, hogy a mostani béralku a gyakorlatban úgy néz ki, hogy a tanár Pedagógus I-ben 410-460 ezer forint körüli összegekről kap „ajánlatot” és annyi.

Hogy ez bruttó 500 ezer körüli fizetésnek számít-e vagy sem, az már nézőpont kérdése. Mindenesetre mind a PSZ, és mind a PDSZ azt tanácsolja a pedagógusoknak, csak az átvétel elismervényt írják alá, és szükség esetén feltétlen kérjenek jogi segítséget.

 

 

 

Hozzászólások

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Készül a jogszabály: újra a szülők és az óvodapedagógusok dönthetnek az iskolaérettségről

A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Vitézy Dávid: „Újjáélesztjük a budapesti Diákváros projektjét, a régi terveket felülvizsgáljuk”

Újraindítanák a budapesti Diákváros korábban leállított projektjét – jelentette be Vitézy Dávid. A fejlesztéshez tartozó területek és a korábban elkészült tervek augusztus végére a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerülnek. A régi terveket az eltelt évek miatt felülvizsgálják, de továbbra is egy lakó- és kollégiumi funkciókat ötvöző városnegyed kialakítása a cél.