Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Belügyminisztérium szerint a pedagógusok bére 2023-ban átlagosan bruttó 500 ezer forint körül alakul. Utánajártunk a valóságban ez mit takar.
"A teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete az oktatásban a 2020. évben 362 838 forint volt, ami 2021-re 401 837 forintra, 2022-re 446 243 forintra emelkedett. A 2023. január 1-jétől végrehajtott 10 százalékos és a 2023. július 1-jétől visszamenőleg végrehajtandó további illetményemeléseknek köszönhetően a 2023. évi pedagógus átlagbér bruttó 500 000 forint körül alakul majd, 2024. január 1-jétől pedig átlagosan további 10 százalékkal emelkedik" – olvasható a Belügyminisztérium közleményében, ami arra már nem tért ki, hogy például mennyit változott az elmúlt években tanári fizetések reálértéke.
Ez pedig a rezsiválság-és az élelmiszerinfláció miatt nem egy elhanyagolható szempont.
„A béremelések fedezetét a nemzeti költségvetés biztosítja, hiszen Magyarország mindeddig nem kapta meg a neki járó uniós forrásokat. A pedagógusok új életpályájáról szóló törvény teljesítményalapú bérezést vezetett be, így nem határozza meg központilag a béreket. A béremelések fedezete bértömeg formájában áll a munkáltatók rendelkezésére, annak munkavállalók közötti felosztásáról a munkáltatók döntenek” – írták.
Fontos megjegyezni, hogy a fenntartók állami intézmények esetén a tankerületek, vagyis ők adnak egy konkrét bérajánlatot a pedagógusnak.
Mennyivel emelkedik a pedagógusok bére?
A státusztörvény szerint az alábbiakban alakulnak az egyes illetménysávok
Hogy melyik tanár végül ki mennyit visz haza, több szemponttól függ. Többek között:
De az is befolyásolja a fizetés nagyságát, hogy a tanár által tanított tantárgy mennyire könnyen vagy nehezen betölthető a munkaerőpiacon.
5 százalékos fizetésemelés átlagosan
A valóság finoman szólva is sokkal inkább az, hogy a pedagógusok fizetése inkább az illetménysáv alsó határához közelít, mint a felsőhöz. Az eddigi visszajelzések alapján sok helyen nagyjából 5 százalékos fizetésemelést ajánlottak a tanároknak. Ezt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke is megerősítette. Feltehetően az egyik negatív rekorder egy a Váci Tankerületi Központnál dolgozó tanár, akinek az illetménye például január 1-jétől mindössze bruttó 21 forinttal 409 979 forintról 410 ezer forintra emelkedik majd. Totyik hozzátette, tudnak olyan pedagógusról, akinek a fizetése kereken 3 forinttal lesz magasabb. Igaz, ezt az érintettel még csak szóban tudatták.
A Tanárblog – az oktatási hírcsatorna Facebook-csoportban sok pedagógus megosztotta, mennyi lesz a fizetése. Van olyan tanár, aki Pedagógus I minősüléssel, három mesterdiplomával, amelyik közül egy hiánytantárgy, keres majd bruttó 450 ezret. De olyanra is akadt példa, aki Pedagógus II minősítéssel két egyetemi -és két főiskolai diplomával, szakvizsgával is csak bruttó 460 ezres bérre számíthat.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetéhez (PDSZ) is hasonló jelzések érkeztek. A szakszervezet úgy látja, hogy a mostani béralku a gyakorlatban úgy néz ki, hogy a tanár Pedagógus I-ben 410-460 ezer forint körüli összegekről kap „ajánlatot” és annyi.
Hogy ez bruttó 500 ezer körüli fizetésnek számít-e vagy sem, az már nézőpont kérdése. Mindenesetre mind a PSZ, és mind a PDSZ azt tanácsolja a pedagógusoknak, csak az átvétel elismervényt írják alá, és szükség esetén feltétlen kérjenek jogi segítséget.
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Ezeket a feladatokat kapták közép- és emelt szinten az angolból érettségizők.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).