Státusztörvény: tényleg átlagosan havi bruttó 500 ezret visznek majd haza a pedagógusok?

A Belügyminisztérium szerint a pedagógusok bére 2023-ban átlagosan bruttó 500 ezer forint körül alakul. Utánajártunk a valóságban ez mit takar.

"A teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete az oktatásban a 2020. évben 362 838 forint volt, ami 2021-re 401 837 forintra, 2022-re 446 243 forintra emelkedett. A 2023. január 1-jétől végrehajtott 10 százalékos és a 2023. július 1-jétől visszamenőleg végrehajtandó további illetményemeléseknek köszönhetően a 2023. évi pedagógus átlagbér bruttó 500 000 forint körül alakul majd, 2024. január 1-jétől pedig átlagosan további 10 százalékkal emelkedik"  – olvasható a Belügyminisztérium közleményében, ami arra már nem tért ki, hogy például mennyit változott az elmúlt években tanári fizetések reálértéke.

Ez pedig a rezsiválság-és az élelmiszerinfláció miatt nem egy elhanyagolható szempont.

 

„A béremelések fedezetét a nemzeti költségvetés biztosítja, hiszen Magyarország mindeddig nem kapta meg a neki járó uniós forrásokat. A pedagógusok új életpályájáról szóló törvény teljesítményalapú bérezést vezetett be, így nem határozza meg központilag a béreket. A béremelések fedezete bértömeg formájában áll a munkáltatók rendelkezésére, annak munkavállalók közötti felosztásáról a munkáltatók döntenek” – írták.

Fontos megjegyezni, hogy a fenntartók állami intézmények esetén a tankerületek, vagyis ők adnak egy konkrét bérajánlatot a pedagógusnak.

Mennyivel emelkedik a pedagógusok bére?

A státusztörvény szerint az alábbiakban alakulnak az egyes illetménysávok

  • Gyakornok: 440 000 Ft
  • Pedagógus I: 440 000 - 1 065 000 Ft
  • Pedagógus II: 440 000 – 1 135 000 Ft
  • Mesterpedagógus: 520 000 – 1 365 000 Ft
  • Kutatótanár: 640 000 – 1 470 000 Ft

Hogy melyik tanár végül ki mennyit visz haza, több szemponttól függ. Többek között:

  • a szakmai gyakorlat időtartama
  • a pedagógusnak a már meglévő képesítése mellett van-e bármilyen további, a munkakörében hasznosítható képesítése
  • az önkéntesen vállalt extra feladatok mértéke
  • a tanított tantárgyak száma.

De az is befolyásolja a fizetés nagyságát, hogy a tanár  által  tanított tantárgy mennyire könnyen vagy nehezen betölthető a munkaerőpiacon.

5 százalékos fizetésemelés átlagosan

A valóság finoman szólva is sokkal inkább az, hogy a pedagógusok fizetése inkább az illetménysáv alsó határához közelít, mint a felsőhöz. Az eddigi visszajelzések alapján sok helyen nagyjából 5 százalékos fizetésemelést ajánlottak a tanároknak. Ezt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke is megerősítette. Feltehetően az egyik negatív rekorder egy a Váci Tankerületi Központnál dolgozó tanár, akinek az illetménye például január 1-jétől mindössze bruttó 21 forinttal 409 979 forintról 410 ezer forintra emelkedik majd. Totyik hozzátette, tudnak olyan pedagógusról, akinek a fizetése kereken 3 forinttal lesz magasabb. Igaz, ezt az érintettel még csak szóban tudatták.

A Tanárblog – az oktatási hírcsatorna Facebook-csoportban sok pedagógus megosztotta, mennyi lesz a fizetése. Van olyan tanár, aki Pedagógus I minősüléssel, három mesterdiplomával, amelyik közül egy hiánytantárgy, keres majd bruttó 450 ezret. De olyanra is akadt példa, aki Pedagógus II minősítéssel két egyetemi -és két főiskolai diplomával, szakvizsgával is csak bruttó 460 ezres bérre számíthat.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetéhez (PDSZ) is hasonló jelzések érkeztek. A szakszervezet úgy látja, hogy a mostani béralku a gyakorlatban úgy néz ki, hogy a tanár Pedagógus I-ben 410-460 ezer forint körüli összegekről kap „ajánlatot” és annyi.

Hogy ez bruttó 500 ezer körüli fizetésnek számít-e vagy sem, az már nézőpont kérdése. Mindenesetre mind a PSZ, és mind a PDSZ azt tanácsolja a pedagógusoknak, csak az átvétel elismervényt írják alá, és szükség esetén feltétlen kérjenek jogi segítséget.

 

 

 

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?