Nem nyilvánosak a státusztörvény tervezetének kritikái, pedig jogszabály mondja ki, hogy azokat közzé kell tenni

A megjelenést követő nyolc napon belül közzé kellett volna tenni, de már közel két hét telt és még mindig nem történt meg.

  • Székács Linda

Hiába mondja ki jogszabály, hogy egy társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelet megjelenését követően a rendelet kibocsátója a megjelenést követő nyolc napon belül köteles közzétenni az egyeztetés során beérkezett kritikákat és azt, hogy ezeket kik küldték be, a státusztövény végrehajtási rendeletének megjelenése óta már csaknem két hét telt el, a vita összefoglalása viszont még mindig nem érhető el a kormány oldalán - hívja fel a figyelmet a Civil Közoktatási Platform.

A státusztörvény végrehajtási rendelete augusztus 30-án jelent meg, annak tervezetét viszont már július 31-én társadalmi vitára bocsátották, amit a CKP 12 oldalon keresztül véleményezett is.

"A rendelettervezet a nyári szabadságolások ellenére nagy figyelmet keltett, feltehetően sokan be is küldték véleményüket a minisztériumnak" - teszik hozzá.

Ebben szerepel ugyanis többek között a pedagógusok teljesítményértékelése, a kötelező óraszám heti 22-26-ról 24 órára módosítása és a pályakezdők, valamint a gyakornokok furcsa bérezése, ami úgy lett bruttó 440 ezer forint, hogy a pedagógus I-II kategóriában tanítók fizetésének alsó határa 410 és 430 ezer forint között van.

A CKP szerint a vélemények közzététele azért maradhatott el, mert "az egész egyeztetési folyamat célja csak a jogszabályok, az Európai Uniónak tett ígéretek formális betartása, szó sincs arról, hogy szándék lenne a vélemények figyelembevételére – még azokéra sem, amelyek nem ellentétesek a kormány szándékaival".

 

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu