A megjelenést követő nyolc napon belül közzé kellett volna tenni, de már közel két hét telt és még mindig nem történt meg.
Hiába mondja ki jogszabály, hogy egy társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelet megjelenését követően a rendelet kibocsátója a megjelenést követő nyolc napon belül köteles közzétenni az egyeztetés során beérkezett kritikákat és azt, hogy ezeket kik küldték be, a státusztövény végrehajtási rendeletének megjelenése óta már csaknem két hét telt el, a vita összefoglalása viszont még mindig nem érhető el a kormány oldalán - hívja fel a figyelmet a Civil Közoktatási Platform.
A státusztörvény végrehajtási rendelete augusztus 30-án jelent meg, annak tervezetét viszont már július 31-én társadalmi vitára bocsátották, amit a CKP 12 oldalon keresztül véleményezett is.
"A rendelettervezet a nyári szabadságolások ellenére nagy figyelmet keltett, feltehetően sokan be is küldték véleményüket a minisztériumnak" - teszik hozzá.
Ebben szerepel ugyanis többek között a pedagógusok teljesítményértékelése, a kötelező óraszám heti 22-26-ról 24 órára módosítása és a pályakezdők, valamint a gyakornokok furcsa bérezése, ami úgy lett bruttó 440 ezer forint, hogy a pedagógus I-II kategóriában tanítók fizetésének alsó határa 410 és 430 ezer forint között van.
A CKP szerint a vélemények közzététele azért maradhatott el, mert "az egész egyeztetési folyamat célja csak a jogszabályok, az Európai Uniónak tett ígéretek formális betartása, szó sincs arról, hogy szándék lenne a vélemények figyelembevételére – még azokéra sem, amelyek nem ellentétesek a kormány szándékaival".
Nagyon ambiciózus vállalás a Tisza Párt részéről minden gyereket megtanítani értőn írni-olvasni az alsó tagozat végére, az oktatási rendszer átalakításához nemcsak szerkezeti reformokra, hanem „mentális forradalomra” is szükség lenne – többek között erről beszélgetett Lannert Judit, Nahalka István és Váradi Balázs a Qubit podcastjában.
A pedagógusértékelési rendszer teljesen elhibázott. Nem elég szeretni a gyerekeket, hinni is kell bennük. A magyar oktatás bebetonozza a különbségeket. Ilyen állításokat fogalmazott meg Lannert Judit abban a majdnem egyórás interjúban, amelyet Magyar Péter készített vele, miután bejelentette, hogy őt jelöli a TISZA-kormány gyermek- és oktatásügyi miniszterének.
A Magyar Tudományos Akadémia friss közleményben reagált a Tisza Párt programjára, amelynek egyik vállalása például a tudományos autonómia helyreállítása lenne. Az Akadémia vezetése megbeszéléseket kezdeményez a párt vezetőivel és szakértőivel.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judit miniszteri jelölésének másnapján levelet írt neki, amelyben többek között azt is kifejtették, mennyire biztatónak tartják, hogy személyében olyan tárgyalópartnerrel dolgozhatnak együtt, aki mélyen ismeri az oktatási rendszert.
@eduline.hu Érdekel, hogyan szerezhetsz egyszerűen két pontot a matekérettségin? A@studium_generale matekosai elárulják neked! #érettségi #érettségi2026 #fyp #szponzorálttartalom #raiffeisenbank ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az oktatás nem egyszerűen szakpolitikai kérdés, hanem a polgárosodás alapfeltétele, véli Pukli István, aki szerint a magyar iskolarendszer leépülése nem véletlen, hanem tudatos politikai döntések következménye.
A leendő Miniszterelnökséget vezető miniszterről beszél mindenki, sokan nagy reményeket fűznek hozzá – többek között azért, mert rendszeresen az elszámoltatás és a jogi következmények érvényesítésének fontosságáról beszélt. Ruff Bálintot már a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán is a lopás megítélésének kérdése foglalkoztatta.
Országos figyelmet kapott tavaly a marosvásárhelyi 7-es számú általános iskola, miután egy teljes osztály szűnt meg azért, mert a szülők tömegesen elvitték gyerekeiket egy sajátos nevelési igényű gyerek miatt. Most új fejezet kezdődhet az intézmény életében.
