Szeptember 29-ig kell nyilatkozni a pedagógusoknak, hogy elfogadják-e az új státuszukat, és ezzel együtt a várható fizetésüket is.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) úgy fogalmazott a Ne Dolgozz ingyen oldalon, hogy a magyar pedagógusilletmények többsége a minimumhatár közelében van.
A státusztörvény alapján a felső határt megközelítő fizetést a munkáltató - vagyis állami intézmények esetében a tankerület - az alábbi szempontok alapján adhat:
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha valaki például :
akkor az egyes minősülési kategóriáknál meghatározott bérsáv felső határának közelében kellene mozognia a várható fizetésének. Ez Pedagógus I esetén bruttó 1 065 000 forintot jelentene.
„Rengeteg olyan kolléga van, aki a fenti szempontok többségének megfelel, mégsem találkoztunk egyetlen olyan tájékoztatással sem, ahol a munkáltató milliós illetményt ajánlott volna meg” – írja a PDSZ, majd felhívják a figyelmet arra, hogy ugyanakkor a státusztörvény kitér arra is, hogy a munkáltatónak felelősen kell gazdálkodnia, mikor meghatározza a pedagógusok fizetését.
Ha a munkáltató nem kap elegendő forrást a béremelésre, mert felelősen egy óvoda, iskola, kollégium, szakszolgálat, vagy más köznevelési intézmény nem tud úgy gazdálkodni, hogy ilyen mértékű – egyáltalán, bármilyen mértékű béremelésnek – megtermelné a fedezetét. A PDSZ ezért arra biztat minden pedagógust, kezdeményezzen béralkut.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
