A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
A szabad játék elsődlegessége, a digitális nevelés, a rugalmas iskolakezdés és a neurodiverzitás is szóba került az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának megújításáról tartott szakmai egyeztetésen. A részt vevő óvodapedagógusok a délutáni foglalkozások jövőjéről, valamint az új szakmai elvek megvalósításához szükséges személyi és tárgyi feltételekről is kérdeztek.
Több szülő is fizikai és lelki bántalmazásra panaszkodott a Kecskeméti Piarista Óvoda egyik pedagógusa miatt. Az intézmény már nyáron vizsgálatot indított, amely során megállapították, hogy nagy valószínűséggel többször is előfordulhatott erős testi fogás a gyerekek fegyelmezése közben. Az óvodapedagógus ennek ellenére ősszel is folytatta a munkát.
A hároméves kisfiút verbálisan is durván bántalmazták.
A kezdeményezéshez már mintegy ezer óvoda csatlakozott.
10-16 fős iskolai előkészítő csoportokat is javasol a Nemzeti Pedagóguskar Különleges Bánásmódot Támogató munkacsoportja, hogy megkönnyítse az óvoda-iskola átmenetet azoknak a gyereknek, akiknek erre szükségük lenne.
Gajdos László szerint a program lehetőséget ad arra is, hogy az óvodapedagógusok, a szülők és a helyi közösségek együtt tegyenek a fenntarthatóbb jövőért.
Hányással és hasmenéssel kerültek kórházba óvodás és iskolás gyerekek Budapestről és Maglódról. A szülők beszámolói szerint az érintettek ugyanazt az ebédet kapták, a megbetegedések pontos okát azonban egyelőre vizsgálják.
Van, ahol nem örülnek annak, ha reggel hét előtt érkezik egy gyerek, de annak sem, ha délután fél négykor még az óvodában van – legalábbis több ilyen szülői beszámoló is eljutott az Eduline-hoz.
Miközben már most is jelentős a kihasználatlan óvodai kapacitás az országban, a következő években a születésszám visszaesése miatt tovább csökkenhet az óvodáskorú gyerekek száma. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint a 2025/2026-os nevelési évben az óvodai férőhelyek csupán 83,6 százaléka volt kihasználva, országosan pedig 63 588-cal több férőhely állt rendelkezésre, mint ahány óvodás gyerek volt.
Míg egyes óvodákban a síri csend és a kötelező fekvés az elvárás, máshol agykontrollos mesével, szalvétahajtogatással, vagy akár a dadusnak való segítségnyújtással foglalják le a nem alvókat. Akad azonban olyan óvoda is, ahol kerek perec hazaküldik a délután aludni nem tudó gyerekeket.
Megkezdte az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának átalakítását – erről első körben húsz, sorsolással kiválasztott gyakorló óvodapedagógussal egyeztetnek, később pedig szélesebb körű társadalmi egyeztetést ígérnek.
Az óvodai napirend része a pihenés, de ez nem jelenti azt, hogy minden gyereknek kötelező az intézményben aludnia, a szokásokat az egyéni szükségletekhez igazodva kell kialakítani.
Idén kevesebb gyerek tért vissza az óvodákba, illetve kezdte meg első óvodai évét, mint tavaly. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint összesen 319 ezer óvodás kezdte meg a 2026/2027-es nevelési évet, csaknem hatezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban.
Tavaly 80 iskolában egyáltalán nem indult első osztály, és körülbelül 200 olyan általános iskola volt, ahová nyolcnál kevesebb elsős iratkozott be – mondta Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a Magyar Közöny Podcastban. Szerinte a csökkenő gyereklétszám miatt komoly átalakulás előtt áll a magyar közoktatás.
Minisztériumi egyeztetésekkel telt a nyár, konkrétum azonban egyelőre kevés hangzott el arról, pontosan hogyan és mikor alakítanák át az óvodai nevelést. Az oktatási tárca államtitkárai több szóbeli ígéretet is tettek a szakszervezetek által napirenden tartott égető problémák orvoslására. Összeszedtük, mit ígért eddig a minisztérium, és milyen változtatásokat sürgetnek a szakszervezetek.
Az elmúlt években átlagosan 21-22 gyerek járt egy óvodai csoportba Magyarországon, de ennél jóval magasabb is lehet a létszám. Megnéztük, hány gyerek lehet maximum egy csoportban, és mit szeretne változtatni ezen a Pedagógusok Szakszervezete.
„Anyuka úgyis otthon van a kistestvérrel, vigye haza ebéd után a nagyobbat” – időről időre találkozhatnak hasonló kéréssel az óvodás gyerekek szülei. De megteheti-e az óvoda, hogy arra kéri a GYES-en vagy GYED-en lévő szülőket, vigyék haza korábban a gyereküket? És mi történik akkor, ha az intézmény létszámhiányra hivatkozva küldené haza a gyerekeket? Megnéztük, mit mondanak a szabályok.
