A filozófusokat és a történészeket is leforrázták az egyetemi keretszámok
A gazdasági, a jogi, a társadalom- és bölcsészettudományi felsőoktatási felvételi keretszámok mielőbbi emelését...
A gazdasági, a jogi, a társadalom- és bölcsészettudományi felsőoktatási felvételi keretszámok mielőbbi emelését...
Az akadémiai kutatóhálózat "finomhangolásáról", az egyetemekkel és az iparral való szorosabb kapcsolatok kiépítéséről...
Víztisztító labirintusban menekülő esőcsepp, a lepkék szivárványszínének titkai, nanométerekben mérő futópad - ilyen és ezekhez hasonlatos érdekességekkel ismerkedhetnek meg a látogatók az MTA interaktív mobil kiállításán, amely a nanovilág hétköznapi csodáit mutatja be. A nanobuszt Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke indította el hétfőn Budapesten, az MTA székháza elől.
Elsősorban a természettudományos területen várható a következő években az oktatói és kutatói karban a szakemberhiány a külföldi munkavállalás, illetve a más szektorban történő elhelyezkedés miatt - nyilatkozta a Magyar Nemzet keddi számában Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke, aki szerint határozott állami beavatkozásra van szükség.
A fiatal kutatók jelentik Magyarország jövőjét - hangsúlyozta Pálinkás József, az MTA elnöke szerdán, a Magyar Tudományos Akadémián rendezett 2011. évi Bolyai-nap megnyitóján.
Nem ért egyet a kétciklusú szakok osztatlanná alakításával, a pedagóguséletpálya-modellt pedig túl bonyolultnak tartja Pálinkás József. A Magyar Tudományos Akadémia elnöke, volt oktatási miniszter az fn.hu-nak azt mondta: bár több kérdésben különbözik a véleménye Hoffmann Rózsa oktatási államtitkárétól, nincsenek köztük feloldhatatlan ellentétek.
Nem a műszaki és természettudományi szakértelem hiányzik ma Magyarországon, hanem annak megfelelő utánpótlásával van a legnagyobb probléma - hangsúlyozta a IV. Magyar Műszaki Értelmiség Napja alkalmából rendezett sajtótájékoztatón Szabó Gábor, a Magyar Innovációs Szövetség elnöke. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen zajlott kétnapos rendezvény fő célja az volt, hogy felhívja a figyelmet a műszaki és természettudományi értelmiség szerepére a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében.
Kutató-elitegyetemi és kiváló egyetemi címeket adott át a kormányfő, az oktatási miniszter és az MTA elnöke pénteken a Parlamentben, az első alkalommal odaítélt, három évre szóló elismerésekben öt-öt felsőoktatási intézmény részesült.
A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem rektori székére írt ki pályázatot a Honvédelmi Minisztérium, mivel az egyetem korábbi rektora, Szabó János ellen nyomozás folyik. A nyomozók szerint az egykori rektor a DHL nemzetközi szállítási cégnek ajánlotta fel, hogy "megóvja őket egy rendőrségi eljárástól", ha cserébe az általa megnevezett biztonsági céggel kötnek szerződést.
A 18. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny díjátadási ünnepségét tartották június 11-én, a budapesti Csodák Palotájában. A rendezvényt Dr. Pakucs János, a Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) tiszteletbeli elnöke és a verseny szervezőbizottságának elnöke nyitotta meg. Kiemelte, hogy az elmúlt tizenöt évben az EU Fiatal Tudósok Versenyének eredményeit tekintve, Magyarország a második legsikeresebb résztvevő.
Az intézet folytatja egyedülálló kezdeményezését a természettudományok népszerűsítésére.
Az Alapítvány a Magyar Természettudományos Oktatásért kuratóriuma idén nyolcadik alkalommal írta ki Rátz Tanár Úr Életműdíj pályázatát.
A tudás értékké válásának módjáról, lehetőségeiről, Magyarország innovációs jelenéről és jövőjéről tartottak kerekasztal-beszélgetést október 1-jén a Népszabadság szervezésében. A kerekasztal-beszélgetésben részt vettek a kutatás-fejlesztés, innováció, és a tudományos élet legjelentősebb szereplői: kormányzati döntéshozók, kutatás-fejlesztésben érintett nagyvállalatok vezetői, valamint egy fiatal innovátor.
A Magyar Tudományos Akadémia elnöke a szeptember 30-i elnökségi ülés nyomán elsőként az Akadémiai Törvény módosításának helyzetéről adott tájékoztatást október 1-jén. Pálinkás József elmondta, a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény számos kérdésben idejétmúlttá vált.
A Science tudományos magazin szeptember 26-i számában publikált, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Magyar Tudományos Akadémia és a CEU (Közép-Európai Egyetem) közös kutatásáról szóló cikk arról tudósít, hogy magyar kutatóknak most egy új kísérletes helyzetben is sikerült bizonyítaniuk a természetes pedagógia elvének helytállóságát, ezzel merőben új megvilágításba helyezve a fejlődéslélektan egyik klasszikus központi jelenségét.