Ezt ne hagyjátok ki: izgalmas program a napfogyatkozáskor

Pénteken, március 20-án részleges napfogyatkozás lesz, mely Magyarországról is megfigyelhető. Ezért a Magyar Tudományos Akadémia aznap 9 és 13 óra között bemutatót szervez a Széchenyi téri székház előtti parkolóban.

  • Eduline
Wikipédia

A Magyar Tudományos Akadémia székháza előtti parkolóból  szakemberek által kezelt, speciális napszűrőkkel felszerelt teleszkópokon keresztül biztonságosan követhető a jelenség, és napfoltokat, esetleg napkitöréseket is láthatnak mindazok, akik ellátogatnak a rendezvényre.

A jelenség Budapesten délelőtt 9.39-kor kezdődik, és 11.59-ig tart. A jelenség csúcspontja a fővárosban 10.48-kor következik be, amikor a Hold közel 60%-ban eltakarja a Napot (más hazai településeken ehhez képest legfeljebb néhány perces eltérések lesznek). Sötét ekkor sem lesz, azonban a napfény mennyisége észrevehetően csökken.

A jelenség megfigyeléséhez feltétlenül szükség van védőfelszerelés használatára. Erre speciális napfogyatkozás-néző szemüveg alkalmas, amelyet a szervezők a helyszínen biztosítanak, illetve a Magyar Csillagászati Egyesületen keresztül szerezhetnek be az érdeklődők. Távcsővel vagy a fényképezőgép keresőjén keresztül soha ne nézzünk a Napba!

Az MTA székháza előtti bemutató nyitott rendezvény. Ezen kívül lehetőség van arra, hogy az MTA székházának Nagytermében két csillagászati ismeretterjesztő előadást és egy élő tudósítást tekintsenek meg az érdeklődők. Az élő tudósítás a Feröer-szigetekről történik, amely a teljes napfogyatkozás sávjába esik. A Nagyteremben rendezett előadások ingyenesen megtekinthetők, de a férőhelyek korlátozott száma miatt regisztráció szükséges, amire itt van lehetőség.

További kihagyhatatlan márciusi programokról itt olvashattok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.