Valószínűleg csökkenteni kell az egyetemek számát – mondta a 444.hu-nak Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke, hozzátéve: nincs kész receptje arra, hogy milyen módszerrel kellene hozzálátni a strukturális átalakításhoz, de az biztos, hogy „túlságosan szétaprózódott az egész”.
„Én azt nagyon el tudom képzelni, hogy egy megyeszékhelyen, egy fontosabb ipari központban legyen egy olyan főiskola, ami alapvetően ilyen általános képzést nyújt valamilyen specializálódási lehetőséggel, de alapvetően azt a réteget képezi, amelyik aztán a helyi hivatalnokokat, kisvállalkozókat, magyarul a helyi középosztályt adja” – mondta a 444.hu-nak, hozzátéve: ez egy nagyon jó rendszer lenne, de ehhez nem kellene ennyi egyetem. Az MTA új elnöke azt is kijelentette, hogy „állandóan fogom hallatni a hangomat, hogy a felsőoktatásból a forráskivonást meg kell állítani”.
Lovász László az egyik legfontosabb feladatnak tartja, hogy az akadémia újra kutassa a tanítást, mert egyre gyengébb tudással hagyják el a diákok az alap- és a középfokú oktatást, amit az egyetemek is megéreznek. „Ez annak a kérdése, hogy az egyes tudományokat, a matematikától a zenéig, hogyan kell tanítani az iskolákban. Ez egy tudományos kérdés, aminek megvan a maga pedagógiai hátterű elmélete, de ezt kutatni kell. Ez egy nagyon fontos kérdés, mert volt ilyen kutatás Magyarországon a hetvenes évekig, csak aztán valahogy elfelejtődött” – magyarázta.
Hozzátette: fontos kérdés, hogyan lehet az új és a régi tudományos eredményeket ma egy osztálynak átadni. „Mennyi magyarázat, mennyi házi feladat, kísérlet, mennyi önálló munka legyen, ezek milyen jellegűek legyenek? A régi típusú, leíró biológiából mennyit kell tanulnia a diáknak, mert ha semmit nem tanul, akkor hiába tanulja meg a genetika alapjait, ha nincsenek információi azokról az állatokról, amik léteznek” – mondta.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
