Valószínűleg csökkenteni kell az egyetemek számát – mondta a 444.hu-nak Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke, hozzátéve: nincs kész receptje arra, hogy milyen módszerrel kellene hozzálátni a strukturális átalakításhoz, de az biztos, hogy „túlságosan szétaprózódott az egész”.
„Én azt nagyon el tudom képzelni, hogy egy megyeszékhelyen, egy fontosabb ipari központban legyen egy olyan főiskola, ami alapvetően ilyen általános képzést nyújt valamilyen specializálódási lehetőséggel, de alapvetően azt a réteget képezi, amelyik aztán a helyi hivatalnokokat, kisvállalkozókat, magyarul a helyi középosztályt adja” – mondta a 444.hu-nak, hozzátéve: ez egy nagyon jó rendszer lenne, de ehhez nem kellene ennyi egyetem. Az MTA új elnöke azt is kijelentette, hogy „állandóan fogom hallatni a hangomat, hogy a felsőoktatásból a forráskivonást meg kell állítani”.
Lovász László az egyik legfontosabb feladatnak tartja, hogy az akadémia újra kutassa a tanítást, mert egyre gyengébb tudással hagyják el a diákok az alap- és a középfokú oktatást, amit az egyetemek is megéreznek. „Ez annak a kérdése, hogy az egyes tudományokat, a matematikától a zenéig, hogyan kell tanítani az iskolákban. Ez egy tudományos kérdés, aminek megvan a maga pedagógiai hátterű elmélete, de ezt kutatni kell. Ez egy nagyon fontos kérdés, mert volt ilyen kutatás Magyarországon a hetvenes évekig, csak aztán valahogy elfelejtődött” – magyarázta.
Hozzátette: fontos kérdés, hogyan lehet az új és a régi tudományos eredményeket ma egy osztálynak átadni. „Mennyi magyarázat, mennyi házi feladat, kísérlet, mennyi önálló munka legyen, ezek milyen jellegűek legyenek? A régi típusú, leíró biológiából mennyit kell tanulnia a diáknak, mert ha semmit nem tanul, akkor hiába tanulja meg a genetika alapjait, ha nincsenek információi azokról az állatokról, amik léteznek” – mondta.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?
Nem sokkal éjfél után kizuhant egy diák a székesfehérvári József Attila Középiskolai Kollégium ötödik emeletéről. A gyermek túlélte a balesetet, állapotát a mentők stabilizálták, jelenleg kórházban ápolják – közölte hétfőn Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter az MTI-vel.
„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
