Az MTA új elnöke szerint csökkenteni kellene az egyetemek számát

Valószínűleg csökkenteni kell az egyetemek számát – mondta a 444.hu-nak Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke, hozzátéve: nincs kész receptje arra, hogy milyen módszerrel kellene hozzálátni a strukturális átalakításhoz, de az biztos, hogy „túlságosan szétaprózódott az egész”.

  • Eduline

„Én azt nagyon el tudom képzelni, hogy egy megyeszékhelyen, egy fontosabb ipari központban legyen egy olyan főiskola, ami alapvetően ilyen általános képzést nyújt valamilyen specializálódási lehetőséggel, de alapvetően azt a réteget képezi, amelyik aztán a helyi hivatalnokokat, kisvállalkozókat, magyarul a helyi középosztályt adja” – mondta a 444.hu-nak, hozzátéve: ez egy nagyon jó rendszer lenne, de ehhez nem kellene ennyi egyetem. Az MTA új elnöke azt is kijelentette, hogy „állandóan fogom hallatni a hangomat, hogy a felsőoktatásból a forráskivonást meg kell állítani”.

MTI / Mohai Balázs

Lovász László az egyik legfontosabb feladatnak tartja, hogy az akadémia újra kutassa a tanítást, mert egyre gyengébb tudással hagyják el a diákok az alap- és a középfokú oktatást, amit az egyetemek is megéreznek. „Ez annak a kérdése, hogy az egyes tudományokat, a matematikától a zenéig, hogyan kell tanítani az iskolákban. Ez egy tudományos kérdés, aminek megvan a maga pedagógiai hátterű elmélete, de ezt kutatni kell. Ez egy nagyon fontos kérdés, mert volt ilyen kutatás Magyarországon a hetvenes évekig, csak aztán valahogy elfelejtődött” – magyarázta.

Hozzátette: fontos kérdés, hogyan lehet az új és a régi tudományos eredményeket ma egy osztálynak átadni. „Mennyi magyarázat, mennyi házi feladat, kísérlet, mennyi önálló munka legyen, ezek milyen jellegűek legyenek? A régi típusú, leíró biológiából mennyit kell tanulnia a diáknak, mert ha semmit nem tanul, akkor hiába tanulja meg a genetika alapjait, ha nincsenek információi azokról az állatokról, amik léteznek” – mondta.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Gyerekek a politikai kampányokban: „Téves azt gondolni, hogy ha MI által szerkesztett gyerekről van szó, azzal nincs baj”

Elég egy fotó, amely egy olyan iskolai rendezvényen készül, ahol politikus is megjelenik, és máris akarata ellenére bevonódhat egy gyerek a kampányba. A Hintalovon gyerekjogi szakértője szerint az MI által generált gyerekek is ugyanazt a hatást váltják ki, mert ugyanúgy a gyerekek tárgyiasítását és használatát jelenítik meg. A legfontosabb kérdés, hogy van-e megegyezés arról, hogy gyerekeket nem használunk fel kampányidőszakban sem, hiszen ha ebben nincs egyetértés, azzal normalizáljuk, hogy nincsenek határok.

Afrikainak öltözött gyerekek, rémisztő álarcok és vicces maskarák: mai szemmel nézve nagyon furcsák voltak a régi farsangi jelmezek

A farsangról sokaknak elsősorban az óvodai és iskolai jelmezes mulatságok jutnak eszébe, amikor a gyerekek – és nem ritkán a leleményes szülők – évről évre újabb és újabb ötletes maskarákkal készülnek. Ez azonban régen sem volt másként. A Fortepan archívumából válogattunk össze néhány különleges felvételt, amelyek megmutatják, milyen hangulatban telt egykor a farsangi időszak, és milyen jelmezekbe bújtak akkoriban a gyerekek.