Egyre nő a szegregáció, lemaradnak a cigány gyerekek - ezt már az MTA is állítja

Jelentősen megnőtt az általános iskolát sikeresen befejezők aránya a roma fiatalok között az elmúlt huszonöt évben, és túlnyomó többségük ma már elkezd valamilyen középiskolát. Súlyos probléma azonban, hogy minden második roma fiatal lemorzsolódik a középiskolából: néhány év után abbahagyja a tanulmányait, anélkül, hogy végzettséget szerezne – erre jutott az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont tanulmánya.

  • Eduline
Shutterstock

Középiskolai végzettség nélkül a roma fiataloknak is tartósan munkanélküli létre vagy rendszertelen foglalkoztatásra kell berendezkedniük – jegyzi meg a tanulmány. A nyolcvanas években a cigány fiataloknak mintegy kétharmada fejezte be a középiskolát, ma már csak felük.

A középiskolát elvégző roma fiatalok több mint fele szakiskolai végzettséget szerez, csak ötödük végez gimnáziumban. A szakiskolát végzettek azonban jóval kisebb jövedelemre számíthatnak – nem csak a romák körében természetesen -, ezért komoly jövedelmi különbségek alakulnak ki – áll a tanulmányban.

A lemorzsolódás egyik legfontosabb oka a családok szegénysége, a földrajzi különbségek azonban nem láthatók a tanulmány szerint. Azért, hogy a roma fiatalok nem tanulnak tovább gimnáziumban, ami a legalacsonyabb lemorzsolódást és a legmagasabb jövőbeli kereseteket ígéri, leginkább az általános iskola végére felhalmozódott készség- és tudásszintbeli lemaradások felelősek – írják.

A váci püspök szerint az egyházi iskolák is okolhatók a szegregációért.

Ez is a családok anyagi helyzetére vetíthető vissza: a roma fiatalok kora gyermekkoruktól kezdve jóval kevésbé jutnak hozzá a készségeik fejlődését elősegítő erőforrásokhoz, vagyis nagy különbségeket találunk a roma és a nem roma családok nyújtotta nevelési környezetben. A nevelési környezetben mutatkozó hátrányok azonban főként a családok tartós szegénységre vezethetők vissza, etnikai sajátosságok nem játszanak számottevő szerepet bennük.

A szegény családokban ugyanis jellemzően alig van könyv, és a legszegényebbek körében az internet sem elterjedt.

Módszeresen nyilvánították fogyatékosság a romákat

A másik ok a lemaradást illetően a tanulmány szerint a szegregáció jelenléte. Az általános iskolák etnikai szegregáltsága jelentős mértékben megnőtt Magyarországon az 1980-as évek óta eltelt több mint három évtizedben, és jelenleg is tovább növekszik.

A teljes tanulmány itt érhető el.

Hozzászólások

Pukli István: „A szöveges értékelés önmagában nem oldja meg az osztályozás problémáját”

Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény

Lannert Judit a jövő évi költségvetés részleteiről: a béremelések mellett iskolafelújításokat is terveznek

Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.