Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Több szakmai kritika, tiltakozás, nyílt levelek és feltett kérdések után még mindig érkeznek hivatalos vélemények az új Nemzeti alaptantervről (NAT), most a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) is állást foglalt.
Gyakrabban fordul elő szorongás, depresszió, alacsony önbecsülés, mentális és fizikai egészségügyi problémák, izoláció azoknál a diákoknál, akiket társaik verbálisan vagy fizikailag bántalmaznak az iskolában.
Legalább egy évvel halasszák el az új Nemzeti alaptanterv (NAT) bevezetését – ezt javasolja a Magyar Tudományos Akadémia Közoktatási Elnöki Bizottsága, amely hétfőn hozta nyilvánosságra részletes véleményét a NAT-tervezetről. Azt írják, az óraszámok túl magasak, a diákok iskolai terhelése már-már „életkorlátozó tényező”, ugyanakkor a természettudományos tárgyak háttérbe szorulása aggasztó.
Néhány akadémikus tervezetet akar benyújtani a Magyar Tudományos Akadémia december 6-i rendkívüli közgyűlésére. Azt javasolják, hogy kezdeményezzék az MTA szerves beépülését a magyar felsőoktatás rendszerébe – derül ki a 168 Óra birtokába került tervezetből.
A kormányzat azért cincálhatná szét az MTA-t, és vonhatná az egyetemek alá egyes kutatóintézeteit, hogy előrébb kerüljenek a hazai egyetemek a nemzetközi rangsorokban - írja az e heti HVG.
Az MTA Pedagógiai Tudományos Bizottság Drámapedagógiai Albizottsága szerint az ének-zene és vizuális kultúra nem elég a „mindennapos művészeti nevelés” feladatainak teljesítéséhez.
A magyar állam legfontosabb feladatai között tartja számon az oktatásügyet a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) - nyilvánította ki az MTA 189. közgyűlésének első, hétfői napján elfogadott határozat, amely változásokat sürget az oktatásügyben.
Jól áll Magyarország a térség többi országához képest, ha az Európai Kutatási Tanács által odaítélt pályázati pénzek eloszlását nézzük. A képet azonban árnyalja, hogy a pályázati források zömét a CEU és az MTA szállítja.
Ha eddig nem tettétek volna, nézzétek meg az MTA helyesírással foglalkozó Facebook-oldalát. Legújabb posztjuk is hasznos - nem csak azoknak, akik érettségire vagy a rettegett helyesírási dolgozatokra készülnek.
A Tanácsköztársaság története és a történelemhamisítás kérdése, Szigetvár ostroma egy játékprogrammal életre keltve, a 2033-as Mars-misszió, a dunai halak élővilága Budapestnél és a Seuso-kincsek rejtélye is téma lesz a Magyar Tudományos Akadémia április 12-én induló filmklubjának vetítésein.
Az MTA konferenciáján sem hangzottak el eddig nem hallott magyarázatok arra, miért szerepeltünk olyan pocsékul a legutóbbi PISA-teszten, de ezeket az érveket tegnap nem az oktatásirányítás ellen tiltakozók, hanem oktatási szakemberek és kutatók szájából hallhattuk. Ráadásul a hallgatóság soraiban ott ült az oktatásért felelős államtitkár.
Rejtőzködő matektehetségeket keres gimnazisták - konkrétan a kilencedik osztályába járó diákok - között a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet Didaktikai Csoportja.