Néhány akadémikus tervezetet akar benyújtani a Magyar Tudományos Akadémia december 6-i rendkívüli közgyűlésére. Azt javasolják, hogy kezdeményezzék az MTA szerves beépülését a magyar felsőoktatás rendszerébe – derül ki a 168 Óra birtokába került tervezetből.
A javaslatot készítő akadémikusok úgy látják, hogy az MTA intézethálózata ellentmondásos viszonyban áll a magyar felsőoktatás intézményrendszerével, hiányzik az oktatás és kutatás egysége.
„A felsőoktatásban dolgozók tanítási terhei a kutatás rovására mennek, az akadémiai intézethálózatban kutatók részvétele a felsőoktatásban esetleges, egyéni döntéseken alapul és intézményileg is rendezetlen, sokszor egyetlen MTA intézmény laboratóriumai és kutatói több egyetemen is érintettek. Az MTA lehetséges hozzájárulása az oly sokak által vágyott magyar elitegyetem programhoz az lehetne, hogy az MTA igényeljen és vállaljon felsőoktatási szerepet, intézethálózata létesítsen BA, MA és PhD képzéseket” – idézi az anyagot a 168 Óra.
Meglátásuk szerint ehhez semmiféle új törvényi szabályozás nem szükséges, az MTA mint magánegyetem jelenne meg kutatóhálózatával a felsőoktatásban.
2030-ra a világ kétszáz legjobb egyeteme közé kellene kerülnie a Corvinusnak?
2030-ra bekerüljön a világ 200 és Európa 100 legjobb egyeteme közé - ez a cél a Budapesti Corvinus Egyetemmel.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
