Néhány akadémikus tervezetet akar benyújtani a Magyar Tudományos Akadémia december 6-i rendkívüli közgyűlésére. Azt javasolják, hogy kezdeményezzék az MTA szerves beépülését a magyar felsőoktatás rendszerébe – derül ki a 168 Óra birtokába került tervezetből.
A javaslatot készítő akadémikusok úgy látják, hogy az MTA intézethálózata ellentmondásos viszonyban áll a magyar felsőoktatás intézményrendszerével, hiányzik az oktatás és kutatás egysége.
„A felsőoktatásban dolgozók tanítási terhei a kutatás rovására mennek, az akadémiai intézethálózatban kutatók részvétele a felsőoktatásban esetleges, egyéni döntéseken alapul és intézményileg is rendezetlen, sokszor egyetlen MTA intézmény laboratóriumai és kutatói több egyetemen is érintettek. Az MTA lehetséges hozzájárulása az oly sokak által vágyott magyar elitegyetem programhoz az lehetne, hogy az MTA igényeljen és vállaljon felsőoktatási szerepet, intézethálózata létesítsen BA, MA és PhD képzéseket” – idézi az anyagot a 168 Óra.
Meglátásuk szerint ehhez semmiféle új törvényi szabályozás nem szükséges, az MTA mint magánegyetem jelenne meg kutatóhálózatával a felsőoktatásban.
2030-ra a világ kétszáz legjobb egyeteme közé kellene kerülnie a Corvinusnak?
2030-ra bekerüljön a világ 200 és Európa 100 legjobb egyeteme közé - ez a cél a Budapesti Corvinus Egyetemmel.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
