A fiatalok körében gazdasági szakok vezetik a felsőoktatási népszerűségi listát az idei jelentkezéseknél is. Megkérdeztük Dr. Laáb Ágnes egyetemi docenst, BME Pénzügye Tanszék Számvitel Szakcsoport vezetőjét, hogy vajon a mesterszakoknál is tapasztalható a gazdasági szakok népszerűsége?
Kétszer annyian jelentkeztek az idén első helyen mesterképzésre, mint tavaly: míg ezek a hallgatók 2008-ban csak az összes felvételiző hat százalékát tették ki, ebben az évben arányuk 13 százalék körülire emelkedett - olvasható az Országos Felsőoktatási Információs Központ legfrissebb összegzésében.
A jelentkezési statisztikákból kiderül, az idei 22 százalékos összjelentkezői létszámnövekedés részben a meghirdetett mesterképzéseknek köszönhető. Éppen ezért jellemzően a mesterképzéseket is hirdető intézmények tudták az összjelentkezői létszámbővüléssel azonos vagy magasabb mértékben növelni jelentkezői számukat, az intézmények többségénél az összjelentkezői bővülés több mint 50 százaléka a meghirdetett mesterképzéseknek köszönhető. Idén csaknem 27 ezerrel többen jelentkeztek a felsőoktatásba, ez nagyjából 22 százalékkal több, mint a tavalyi évben.
Manherz Károly felsőoktatási szakállamtitkár bejelentette a felsőoktatási jelentkezési adatokat.
A főiskolai jogállású intézményekben a BSc képzés már szervesebben van jelen a korábbi hagyományok miatt, míg az egyetemek könnyen beleeshetnek abba a hibába, hogy az eredetileg ötévesre tervezett képzéseiket három évbe sűrítik bele, veszélyeztetve ezzel a mesterképzés létjogosultságát, presztízsét. A teljes életpálya-kínálat pedig vonzó lehet, már a felsőoktatásba bekerüléskor is. Mi alapján döntsön a továbbtanuló? – A BGF rektorát kérdeztük.
A Gábor Dénes Főiskola idén ősszel tervezi elindítani a University of Hertfordshire MSc in Computer Science mesterképzését. Az itthon még kuriózumnak számító blended learning technikájú, angol nyelvű program részleteit március 26-án és április 2-án nyílt nap keretében is megismerhetik az érdeklődők.
A bolognai rendszer bevezetésével határozott verseny indult meg az egyetemek és a főiskolák között a mesterképzésekért, illetve az MSc képzésre jelentkezőkért. A Budapesti Gazdasági Főiskola – a nemzetközi tapasztalatokat alapul véve – Mesterképzési Központot hoz létre, melynek feladata a mesterképzések központi szintű irányítása, koordinációja.
Éjfélig adhatták postára, illetve küldhették el elektronikus úton jelentkezésüket az alapképzésben, egységes, osztatlan képzésben, mesterképzésben, illetve a felsőfokú szakképzésekben továbbtanulni vágyók. Az elektronikusan jelentkezők legkésőbb 2009. február 23-ig hitelesíthetik jelentkezésüket.
A mesterképzésre is február 16-áig lehet jelentkezni, és nemcsak az alapképzést végzetteket várják, hanem a régi rendszerben diplomát szerzetteket is. Az oktatás minden korosztály előtt nyitva áll: az ELTE-n tanul például egy 84 éves férfi is, informatika tanár szakra jár.
Az IT szektorban dolgozók életében gyakorta felmerülő probléma, hogy a műszaki szakemberek és az üzleti döntéshozók nem beszélik egymás nyelvét. A technológiai guru fel nem fogja, hogy a közgazdász miért nem érti azt, ami számára alapvető, a menedzser pedig úgy látja, az informatikus nem képes laikusok számára is érthetően elmagyarázni koncepcióját. A CEU Business School (a Közép Európai Egyetem Üzleti Kara) hazánkban, sőt szinte egész Európában egyedülálló képzése ezt a problémát célozza meg immáron hatodik alkalommal induló informatikai menedzser mesterképzésével.
Az oktatási miniszter szeptemberi döntése szerint 21.700 fő kezdheti meg a mesterképzést 2009-ben. Részletek a HVG Diploma 2009 különszámából.
2009-ben a felsőoktatási felvételin a 400 + 80-as pontozási rendszer érvényesül. A HVG Diploma 2009 különszámából kiderül, hogy ez a sok pont hogyan adódik össze.
"Hogyan akarjuk megvalósítani a felsőoktatásban az egyes intézmények közötti átjárhatóságot, ha még hazánkon belül, sőt még a Budapesti Corvinus Egyetem kampuszai között sem tudjuk maradéktalanul megoldani a szakok közötti váltást" - vázolta megnyitó beszédében a megreformált rendszer nehézségeit Mészáros Tamás, az általa említett intézmény rektora január 28-án, a Magyar Felsőoktatás 2008 nevet viselő műhelykonferencián.
2009 januárjától Gyermeknevelési és Felnőttképzési Kar néven folytatja működését a Debreceni Egyetem Hajdúböszörményi Pedagógiai Főiskolai Kara. A névváltoztatást elsősorban az indokolta, hogy az intézmény – képzési hagyományainak megőrzésével párhuzamosan – megkezdte egy új oktatási profil kialakítását, melynek keretében több új szak, köztük mesterszak elindítása is várható.
A Történelemtudományi Tanszék a Közép-európai Egyetem (Department of History, Central European University, CEU) csaknem két évtizede dinamikusan fejlődő alkotórésze. A CEU az egyetlen nemzetközi, angol tannyelvű felsőoktatási intézmény Európában, amely kettős akkreditációval rendelkezik (Magyarországon és az Egyesült Államokban).
Milyen foglalkoztatáspolitikai eszközök segíthetnek gazdasági visszaesés esetén? Milyen gazdasági hatásai lehetnek egy adóintézkedésnek? Hogyan határozza meg árait egy olyan vállalat, amelynek több, egymással versengő terméke is van? Hogyan lehet megítélni a lakossági hitelkérelmek kockázatosságát? - A közgazdasági elemzők nap mint nap szembesülnek ezekhez hasonló kérdésekkel, dolgozzanak akár vállalatnál, pénzintézetnél, a közszférában, vagy kutatóintézetben.
A mesterképzés a bolognai rendszerben működő hazai felsőoktatás második képzési szintje, ilyen módon az első szintet, az alapképzést már elvégző jelentkezők, vagy korábban főiskolai vagy egyetemi diplomát szerzők felvételizhetnek.
A mesterképzés a bolognai rendszerben működő hazai felsőoktatás második képzési szintje, ilyen módon az első szintet, az alapképzést már elvégző jelentkezők, vagy korábban főiskolai vagy egyetemi diplomát szerzők felvételizhetnek. Nem elegendő azonban a felsőfokú oklevél megléte, a különböző mesterképzések különböző alapképzési szakon szerzett végzettséget fogadnak csak el. Erről a Felsőoktatási felvételi tájékoztatóban, vagy a felvi.hu oldalon szerezhetnek bővebb információt a jelentkezők - tájéjkoztatta a Educatio Kht. az Edupress-t.
A mesterképzésre jelentkezők pontszámítási módszere eltér az alapképzésben használatos 480 pontos értékelési rendszertől. Az MA/MSc képzésre jelentkezők felvételéről meghatározott keretfeltételeknek megfelelően ugyan, de az intézmények saját hatáskörben döntenek. Ilyen módon az intézmény dönti el, hogy szóbeli, írásbeli, avagy mindkét formában vizsgáztat-e, illetve, hogy milyen teljesítményért ad többletpontot - közölte az Edupress megkeresésére az Országos Felsőoktatási Információs Központ.
