Egyre több gyerek küzd valamilyen mentális problémával világszerte. Bécsben egy újfajta módszerrel próbálják kezelni a helyzetet, ami az eddigi tapasztalatok alapján hatékonynak bizonyult.
Súlyos probléma a hallgatók kiégése, ami kevéssé meglepő, ha a naponta 4-8 órában folyamatosan teljesítménykényszerben lévő tanulókat nézzük, akiknek az egyetem egy munkahelyhez hasonló stresszt okozhat. Rengeteg minden segíthet a sporttól a humorig, de ha felismerjük magunkon a „burnout” tüneteit, érdemes szakember segítségét kérni.
Több mint ezer hallgató részvételével, az egyetemisták lelki egészségéről készített felmérést az EFOTT és a HÖOK. Kiderült, hogy a fiatalok több mint 41%-a tapasztalt szorongást az utóbbi időben, aminek kiváltó oka gyakran tanulási nehézségekhez, anyagi problémákhoz vagy éppen a magányhoz köthető.
A diákhitellel rendelkező egyetemisták nagyobb valószínűséggel kerülnek rosszabb egészségügyi állapotba és hagyják ki az orvosi kezelést, hogy ezzel is pénzt takarítsanak meg.
Az iskolabezárások, a baráti és családi kapcsolatok hiánya és a súlyos betegség fenyegetése, illetve a szeretteik halála mind okozhatta ezt a helyzetet, ahogyan értelemszerűen a szülők gazdasági nehézségei is, mondja a felmérés egyik készítője.
A fiatal kínaiak, akiknek mindig azt mondták, hogy a tanulás és a diplomaszerzés kemény munkája meghozza a gyümölcsét, most legyőzöttnek és túlhajszoltnak érzik magukat.
A 16–29 éves magyar fiatalokra fókuszál a Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetének (az MTA által támogatott) friss kutatása.
Két év alatt nyolcszorosára nőtt az öngyilkossági késztetés vagy kísérlet miatt segítséget kérő kiskorúak száma. A kamaszok lelkiállapotát jelentős mértékben befolyásolta a koronavírus-járvány is, de tinédzsernek lenni ilyen stresszfaktorok nélkül is nehéz feladat.
Reális veszély, hogy nem a szakmai szempontok, hanem szimpátia és érdekek mentén történik majd a pontozás– véli Sándor Éva, pedagógiai szakpszichológus, akivel a státusztörvény keretein belül bevezetendő teljesítményértékelés pszichológiai hatásairól beszélgettünk.
Ráadásul nyilvántartott adatok híján azt sem tudni pontosan, hogy hány óvoda- és iskolapszichológus dolgozik idehaza.
A középiskolás lányok közel harmada vette fontolóra az öngyilkosságot a koronavírus-járvány alatt az Egyesült Államokban.
A seattle-i állami iskolák pert indítottak a technológiai óriáscégek ellen - levelet kapott a Facebook, a Google, a TikTok és a Snapchat tulajdonosa is.
Ezúttal a magyar egyetemek kutatói világítottak rá a felsőoktatásban tanulók mentális problémáira.
A University of Cambridge és a University of Manchester kutatói felmérték a 11 és 14 éves brit gyerekek mentális állapotát. Szomorú eredmények születtek.
Egy friss uniós kutatás szerint egész Európában romlott a fiatalok mentális egészsége. Nálunk is, mégsem erősítették meg az iskolapszichológusi hálózatot.
Egy brit kutatás mielőbbi változást sürget az egyetemeken, hogy minél többen kaphassanak megfelelő mentálhigiénés segítséget.
Bár a négynapos munkahét bevezetéséről az egész világon vitáznak, a brit parlament inkább nem kér belőle.
Az utóbbi időkben nagyon sok diáknál, kisgyereknél derült ki, hogy a járvány okozta helyzet mentális és egészségügyi problémákat okozott. De mit lehet ilyenkor tenni? Eláruljuk: nem kell nagy dolgokra gondolni.
A budapesti szakambulancián a szorongásos és depressziós zavarokkal küzdő gyerekek aránya az ötszörösére nőtt, de megduplázódott a kényszeres gondolatokkal és cselekedetekkel jelentkezők száma is.
Evés, tanulás, alvás - aztán ugyanez elölről. Ebből áll egy átlagos, egyetemi felvételire készülő dél-koreai diák napja.
