Egy friss uniós kutatás szerint egész Európában romlott a fiatalok mentális egészsége. Nálunk is, mégsem erősítették meg az iskolapszichológusi hálózatot.
Nőtt a hangulatzavarral, depressziós tünetekkel küzdő gyerekek és az öngyilkossági kísérletek száma, Magyarország mégsem tesz semmit a fiatalok megóvására - derül ki abból az uniós tanulmányból, amelyet a G7 elemzett, és amely a koronavírus-járvány mentális egészségre gyakorolt hatásáit vizsgálta.
A lap szerint az EU-tagállamok nagy része proaktívan áll a témához, és növelték a szakemberek és a tanácsadók számát, megerősítették az iskolapszichológusi hálózatot, nálunk a szakemberhiány miatti torlódás a jellemző.
“Alapvetően megemelkedett az igény a sürgősségi ellátás iránt” – mondta a G7-nek a Vadaskert Gyermek-és Ifjúságpszichiátriai Kórház és Szakambulancia igazgatója, Baji Ildikó, aki arról is beszámolt, hogy 2019 és 2021 között több mint 40 százalékkal nőtt a sürgősségi ellátást igénylő fiatalok száma, akik többnyire öngyilkossági kísérlet miatt kerültek az intézménybe.
Tárnok Zsanett, a Vaskert Alapítvány vezetője szerint az okok összetettek; egy részük mindenképp a járványhoz kapcsolható, hiszen a lezárások bevezetése, az online oktatás és az otthonmaradás miatt nőtt a feszültség a diákokban. Ezek katalizátorként "beindították" az olyan, egyelőre lappangó, kezeletlen mentális betegségek tüneteit (szorongás, depresszió, ADHD, evészavar), amelyek sokaknál csak később jelentkeztek volna.
November 2-án az Eduline is beszámolt arról, hogy több száz óvoda-és iskolapszichológus írta alá azt az állásfoglalást, melyet az OIMBázis oldalán tettek közzé múlt hétvégén: a magyar diákok romló mentális állapotára hívták fel a figyelmet.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
