Komoly gondok vannak az egyetemisták mentális állapotával

Ezúttal a magyar egyetemek kutatói világítottak rá a felsőoktatásban tanulók mentális problémáira.

  • Eduline

Az egyetemisták több mint fele küzd enyhe vagy közepesen súlyos lelki problémákkal – derül ki abból a kutatásból, amelyet a Felsőoktatási Tanácsadás Egyesület (FETA) készített az ELTE vezetésével.

Az egyetemisták mentális egészségéről szóló felmérést az ELTE, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Károli Gáspár Református Egyetem, a Budapesti Corvinus Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem munkatársai végezték több mint 7 ezer hallgató és 47 felsőoktatási intézmény bevonásávakl. A 7639 kitöltő 70 százaléka nő volt, akik nagyrészt gazdaságtudományi, bölcsészeti és műszaki területen tanulnak.

A felmérésből többek között az is kiderült, hogy „a hallgatók 55,3%-a a járvány okozta megbetegedésen, szorongáson vagy akár a szülőkkel való ismételt, kényszerű összeköltözésen túl is küzdött olyan nehéz élethelyzettel vagy életeseménnyel (például szakítással vagy gyásszal) amely befolyásolta a lelki állapotát”. 29 százalékuk pedig anyagi körülményeik miatt is aggódott annak ellenére, hogy a kitöltők 46 százaléka több mint 21 órát dolgozik hetente, ami „a diákokat túlterheltséggel és korai kiégéssel fenyegeti".

A megnövekedett közösségimédia -használat mellett a kitöltők többsége evéssel igyekezett túllendülni a karanténon és az egyéb krízishelyzeteken. Ezek mellett növekedett a pornográf tartalmak, valamint az alkohol-és dohánytermékek fogyasztása is, ritkább esetekben pedig „megjelent az önsértés, valamint a nyugtatók és kábítószerek használata”, míg rendszeres testmozgást csak a kitöltők 35,9 százaléka végez.

Az egyetemeken működő tanácsadási szolgáltatásokról, így az életvezetési tanácsadásról a kitöltők 61,7%-a, a karrier-tanácsadásról 53%-a még csak nem is hallott. Intézményi életvezetési tanácsadást 4,4%-uk, karrier-tanácsadást 2,1%-uk vett igénybe egyetemi évei során

– számoltak be róla, hozzátéve, hogy „a negatív impulzusokkal való megküzdéshez elsősorban az anya, a partner és a barátok, valamint az egyetemi közegből az évfolyamtársak és az egyetemi oktatók nyújtottak segítséget” a kitöltőknek.

A kutatás teljes beszámolója itt érhető el.

Hozzászólások

Fóti Péter: Miért olyan nehéz az iskola átalakítása?

Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.

Új igazgatói pályázatot írnak ki a csömöri iskolában: egy szülő csuklószorításról és megalázó büntetésekről beszélt Bátovszky János kapcsán

Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.

@eduline.hu

„A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek

♬ eredeti hang - eduline.hu

Még várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjából alapított JATE-díjra

Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.