A 2000 óta négyévente megvalósuló nagymintás ifjúsági vizsgálatokban sohasem fordult még elő, hogy a fiatalok az oktatás helyzetét emeleték volna ki a legsúlyosabb problémák egyikeként. Az eredményeink azt jelzik, hogy a 16–29 évesek nagyon gyorsan és nagyon erőteljesen reagálnak a közéleti vitákra, különösen azért, mert a korosztály egy részét közvetlenül is érintik a közoktatásban zajló folyamatok. Mindamellett egyfajta általános bizonytalanság, céltalanság és reményvesztettség, azaz a jövővel kapcsolatos félelmek szintén kiolvashatók az elsődleges eredményekből – olvasható a hvg.hu-n.

A friss kutatásból az látszik, hogy a vizsgált korosztály kétharmada elfogad egy generációs felosztást, azonban az életkor emelkedésével növekszik a szkeptikus vélemények aránya.

Nem kifejezetten pozitív az önképük

A Társadalomtudományi Kutatóközpont arra kérte a fiatalokat, hogy három szóval jellemezzék generációjukat, a fiatal szó után a második leggyakoribb a lusta volt. A kifejezetten negatív jelzők az összes felírt szó 10-12 százalékát teszik ki, olyan jelzőket használtak, mint a buta és életképtelen.

„Ha nagyon lecsupaszítjuk az első szavakból levonható következtetéseket, akkor egy olyan fiatal nemzedék képe bontakozik ki, amely erősen szegmentált, a technológiától függ, önképe nem kifejezetten pozitív, és jól láthatóan nem lázadó típusú” – írják a felmérés készítői.

A 16–29 évesek közötti különbségek elsősorban kulturális és technológiai jellegűek: legtöbben a beszédstílust, a szlenghasználatot emelték ki.