A 16–29 éves magyar fiatalokra fókuszál a Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetének (az MTA által támogatott) friss kutatása.
A 2000 óta négyévente megvalósuló nagymintás ifjúsági vizsgálatokban sohasem fordult még elő, hogy a fiatalok az oktatás helyzetét emeleték volna ki a legsúlyosabb problémák egyikeként. Az eredményeink azt jelzik, hogy a 16–29 évesek nagyon gyorsan és nagyon erőteljesen reagálnak a közéleti vitákra, különösen azért, mert a korosztály egy részét közvetlenül is érintik a közoktatásban zajló folyamatok. Mindamellett egyfajta általános bizonytalanság, céltalanság és reményvesztettség, azaz a jövővel kapcsolatos félelmek szintén kiolvashatók az elsődleges eredményekből – olvasható a hvg.hu-n.
A friss kutatásból az látszik, hogy a vizsgált korosztály kétharmada elfogad egy generációs felosztást, azonban az életkor emelkedésével növekszik a szkeptikus vélemények aránya.
Nem kifejezetten pozitív az önképük
A Társadalomtudományi Kutatóközpont arra kérte a fiatalokat, hogy három szóval jellemezzék generációjukat, a fiatal szó után a második leggyakoribb a lusta volt. A kifejezetten negatív jelzők az összes felírt szó 10-12 százalékát teszik ki, olyan jelzőket használtak, mint a buta és életképtelen.
„Ha nagyon lecsupaszítjuk az első szavakból levonható következtetéseket, akkor egy olyan fiatal nemzedék képe bontakozik ki, amely erősen szegmentált, a technológiától függ, önképe nem kifejezetten pozitív, és jól láthatóan nem lázadó típusú” – írják a felmérés készítői.
A 16–29 évesek közötti különbségek elsősorban kulturális és technológiai jellegűek: legtöbben a beszédstílust, a szlenghasználatot emelték ki.
Budapesti gimnázium vezeti a HVG 2027-es alapítványi és magániskolai rangsorát, de a legjobb három közé egy győri intézmény is bekerült. Mutatjuk az öt legjobb iskolát.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segít, hogy egyre alacsonyabb pontszámokkal lehet bekerülni a pedagógiai szakokra. A béremelések ellenére továbbra is kevesen szereznek diplomát az ötéves tanárképzésben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Rázsi Botond Miklós, a Nemzeti Pedagógus Kar megbízott elnöke szerint sok tanár számára nem szimpatikus, hogy a szervezetet az előző kormány mesterségesen hozta létre. A Telexnek adott interjújában arról is beszélt, hogy soha nem kapott politikai utasítást, és szerinte a pedagóguskarnak nem feladata tiltakozásra biztatni a tanárokat. A szervezet jövője egyelőre bizonytalan, az új elnökről februárban döntenek.
2027. január 1-jétől nem használhatnak közösségi médiát a 15 éven aluliak Görögországban. Az új szabályozás többek között a Facebookot, az Instagramot és a TikTokot is érinti.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.
