15 ezernél is több autizmussal diagnosztizált gyerek volt az óvodákban, az általános és középiskolákban a 2025/2026-os tanévben. Ehhez képest a 2022/2023-os tanévben 9 737 fő volt a számuk.
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.
Bár az elmúlt hetekben a tankerületek által meghirdetett állások jelentős részét sikerült betölteni, két héttel a tanévkezdés előtt még mindig több száz pedagógust keresnek.
Augusztus 18-án újabb egyeztetést tartottak a szakképzés helyzetéről, amelyen Naderi Zsuzsanna, szakképzésért és felnőttkori tanulásért felelős államtitkár, valamint a minisztérium jogi és szakképzési területének képviselői is részt vettek.
Szükség van a pedagógusok munkájának értékelésére, de nem mindegy, hogyan történik – erről beszélt Lantos Mihály tanár, tanulásmódszertani szakember. Szerinte egy jól működő rendszernek nem az adminisztrációra, hanem a szakmai fejlődésre kellene helyeznie a hangsúlyt, és akár a diákok véleményét is érdemes lenne figyelembe venni.
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Nagyobb önállóságot kaphatnak az oktatási intézmények, változhat a vezetők kiválasztása és az iskolák finanszírozása is. Sinka Edit, a Klebelsberg Központ elnöke szerint a központ a jövőben kevésbé lesz operatív, irányító szereplő, és inkább szakmai támogató szervezetként működik majd az iskolarendszerben.
Petícióban követelik, hogy az állami iskolák igazgatóiról a jövőben a tantestületek dönthessenek. A kezdeményezés szerint a pedagógusok ismerik legjobban az intézmények mindennapi működését, ezért az ő véleményüknek kellene meghatározónak lennie a vezetők kiválasztásakor. A változtatástól nagyobb iskolai autonómiát, erősebb vezetői legitimitást és jobb tantestületi együttműködést várnak.
Több irányból érkező visszajelzésekre építené a pedagógusok értékelését a Szülői Hang. A szervezet az anonimitás lehetőségét is kiemelte, hogy a résztvevők félelem nélkül mondhassák el a véleményüket.
Nyílt regisztrációt indítanak azoknak a szakmai, tudományos, kulturális, civil és érdekképviseleti szervezeteknek, amelyek részt vennének az oktatást, a gyerekeket és a fiatalokat érintő szakpolitikai párbeszédben – jelentette be Lannert Judit.
Az eseményen az oktatási minisztérium államtitkára az inkluzív oktatásról tart előadást.
Több képesítési feltételt eltörölnek, az elvárt vezetői gyakorlat ideje is csökken.
Szeptember 4-ig várják az adományokat.
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
Előrelépésnek tartja az iskolai autonómia szempontjából a köznevelési törvény módosítását a Civil Közoktatási Platform (CKP), ám úgy vélik, több fontos garancia továbbra is hiányzik a szabályozásból.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
Kevesebb magolás, rövidebb irodalmi feladatsor, több szakmai szabadság és később akár az érvelés visszatérése is jöhet a magyarérettségin. A lehetséges változtatásokról Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke és Miklós György, a Szülői Hang alapítója beszélt a Népszavának.
