Drasztikusan visszaesett az iskolába járó 17 éves roma fiatalok aránya

Egy friss elemzés szerint a helyzet jelentősen romlott azóta, hogy 18-ról 16 évre csökkentették a tankötelezettség felső korhatárát.

A 2013-as változtatás előtt a 17 éves roma fiatalok közel 80 százaléka tanult nappali tagozaton, 2016-ra azonban ez az arány 57, 2022-re pedig 53 százalékra csökkent. Eközben a sem nem tanuló, sem nem dolgozó roma fiatalok aránya 16-ról 31 százalékra emelkedett – hívta fel a figyelmet a Roma Sajtóközpont Köllő János közgazdász Qubiten megjelent elemzése alapján.

A kutató a 2011-es és 2022-es népszámlálás, valamint a 2016-os mikrocenzus adatait vizsgálta. Az eredmények szerint a tankötelezettségi korhatár csökkentését követően a roma fiatalok közül jóval kevesebben maradtak az oktatásban, miközben a munkába állók aránya csak minimálisan emelkedett.

A 17 éves romák körében a dolgozók aránya mindössze 3 százalékponttal nőtt, a nem nappali képzésekben részt vevőké pedig alig változott. A középfokú végzettség nélkül iskolaelhagyó roma fiatalok kétharmada sem nem tanul, sem nem dolgozik, és munkát sem keres.

Nem csak a roma fiatalokat érinti a probléma

Köllő János elemzése szerint a tankötelezettségi korhatár csökkentése a nem roma fiatalok körében is jelentős változásokkal járt. Esetükben 13 százalékponttal esett vissza a nappali tagozaton tanulók aránya, miközben 7 százalékponttal nőtt azoké, akik sem oktatásban nem vesznek részt, sem nem dolgoznak.

A 2022-es adatok alapján a tanulásból és munkából egyaránt kimaradó 17 évesek 82 százaléka nem roma, a kutatásban alkalmazott etnikai besorolás szerint.

A közgazdász számításai alapján, ha a nem tanuló és nem dolgozó 17 évesek aránya a 2011-es szinten maradt volna, évente körülbelül 1800 fiatal tartozna ebbe a csoportba. A 2022-es arányok szerint azonban már mintegy 9000-en vannak, ami évente 7200 fős különbséget jelent.

A tankötelezettségi korhatár visszaállítása önmagában nem lenne elég

Magyarországon 2013-tól csökkent 18-ról 16 évre a tankötelezettség felső korhatára. Az intézkedést annak idején többek között azzal indokolták, hogy az iskolában nehezen boldoguló fiatalok korábban munkába állhatnak, vagy más képzési formában folytathatják tanulmányaikat.

Köllő szerint azonban a korai iskolaelhagyás hosszabb távon ronthatja az érintettek elhelyezkedési esélyeit és várható keresetét, valamint a mentális egészségükre is kedvezőtlen hatással lehet.

A közgazdász ezért szükségesnek tartaná a 18 éves tankötelezettségi korhatár visszaállítását, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy ez önmagában nem jelentene megoldást. A szegregált oktatás visszaszorítására, a hátrányos helyzetű diákok célzott támogatására és a korábban lemorzsolódott fiatalok számára elérhető képzési lehetőségek bővítésére is szükség lenne.

 

Hozzászólások

„A gesztus a legfontosabb” - Ilyen ajándékokat szokás adni a tanároknak karácsonykor

Van, ahol egy tábla csokoládéval vagy saját készítésű aprósággal lepik meg a pedagógusokat karácsonykor, máshol akár egy több százezer forintos wellnesshétvége ötlete is felmerül. Az ajándékozási szokások jelentősen eltérnek, és nemcsak az ajándékok értéke, hanem maga az ajándékozás szükségessége is megosztja a szülőket és a pedagógusokat.