A szervezet szerint a fiatalokat érintő kormányzati döntések előtt kötelezően vizsgálni kellene azok várható hatásait, és magukat a fiatalokat is be kellene vonni a döntéshozatalba.
Kiáltványban fogalmazta meg az ifjúságpolitikával kapcsolatos követeléseit a Nemzeti Ifjúsági Tanács (NIT), amely szerint a fiatalokat érintő problémák kezeléséhez önálló kormányzati képviseletre és átfogó ifjúsági stratégiára lenne szükség – derül ki a szervezet MTI-hez eljuttatott közleményéből.
A NIT az Eurostat legfrissebb adataira hivatkozva arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországon több mint 160 ezer olyan fiatal él, aki sem tanulmányokat nem folytat, sem a munkaerőpiacon nincs jelen. A szervezet szerint az ő elérésükhöz és támogatásukhoz nem elegendők az oktatási intézkedések, mivel a fiatalok helyzetét a foglalkoztatási lehetőségek, a lakhatás, a mentális egészség és a társadalmi részvétel is jelentősen befolyásolja.
Éppen ezért azt kezdeményezik, hogy a kormány jelöljön ki egy önálló, államtitkári szintű, ifjúságpolitikáért felelős vezetőt, aki összehangolhatná az egyes szakterületeken meghozott intézkedéseket.
A Nemzeti Ifjúsági Tanács emellett egy, az Országgyűlés által elfogadott, számonkérhető célokat és a megvalósításhoz szükséges feltételeket is tartalmazó ifjúsági stratégia kidolgozását sürgeti. A szervezet szerint ennek többek között az oktatásból és a munkaerőpiacról egyaránt kiszorult fiatalok, valamint a lakhatási nehézségekkel küzdő egyetemisták helyzetére is választ kellene adnia.
A kiáltványban arra is kitérnek, hogy a fiatalokra fordított állami források felhasználásának átláthatónak és nyomon követhetőnek kellene lennie, hogy ellenőrizhető legyen, valóban eljutnak-e a támogatások azokhoz, akiknek a legnagyobb szükségük van rájuk.
További követelésük, hogy a jelentősebb kormányzati döntések előtt kötelezően vizsgálják meg azok fiatalokra gyakorolt várható hatásait, és a korosztály képviselőit érdemben vonják be a döntéshozatalba.
A Nemzeti Ifjúsági Tanács 2012-ben alakult, a magyarországi ifjúsági szervezetek ernyőszervezeteként működik. Feladata a fiatalok érdekeinek képviselete, valamint az ifjúsági közösségek, diákönkormányzatok és önkéntes programok támogatása.
A fiatalok munkaerőpiaci helyzetével kapcsolatban korábban az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy az Európai Unióban csökkent azoknak a 15–29 éveseknek az aránya, akik sem nem dolgoznak, sem oktatásban vagy képzésben nem vesznek részt. Az úgynevezett NEET-fiatalok arányát az EU 2030-ra 9 százalék alá szeretné csökkenteni.
Mindeközben a felsőoktatásban tanulók számára is komoly nehézséget jelenthet a megélhetés biztosítása. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) korábban ismertetett kutatása szerint a hallgatók 55,6 százaléka dolgozott az egyetem mellett a vizsgált szemeszterben, sokuk számára pedig a munkavállalás elengedhetetlen ahhoz, hogy finanszírozni tudják a tanulmányaikat.
Már nincsen messze a 25 ezres cél, hiszen alig egy hét alatt 22 ezernél is többen támogatták a HÖOK petícióját, melyben az egyetemi ösztöndíjakat a drasztikusan megemelnék.
Pár napja észrevettük, hogy ismét álláshirdetés jelent meg a Veszprémi Tankerületi Központ igazgatói posztjára, annak ellenére, hogy november elején már kihirdették, ki lesz az új vezető. A Klebelsberg Központ reagált megkeresésünkre, de a visszalépés körülményei továbbra sem teljesen tisztázottak. Lannert Judit szerint pedig belefér egy ilyen kiválasztási folyamatba, ha valaki végül mégsem vállalja a feladatot.
A Semmelweis Egyetem leköszönő rektora egy olyan üzletember társaságában vett részt egy ugandai vadászaton, akinek cégei milliárdos megrendeléseket kaptak az egyetemtől és az intézmény afrikai fejlesztési projektjéből.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a vizsgálat során több mint 1,1 milliárd forintnyi közpénz gyanús felhasználását tárta fel a Tempus Közalapítványnál, mely nagyrészt a Kulturális és Innovációs Minisztérium vezetőinek közvetlen utasításaira osztottak szét. Ebben az időszakban Hankó Balázs vezette a minisztériumot, a területért pedig Varga-Bajusz Veronika államtitkár felelt, aki korábban a közalapítvány főigazgatója volt.
Naponta akár 50-60 igazolást is ki kell adniuk a gyermekorvosoknak, ha az óvodás vagy az iskolás meggyógyult. Ez igaz, csak néhány kattintás alkalmanként, de ha a KRÉTA-ban nem látszik, akkor tetemes pluszmunkát ró a praxisokra.
Szülőket, pedagógusokat és diákokat vár az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium november 24-én Budapesten.
„Az őszinte beszéd még mindig hiányzik” – fogalmazott Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a 2027-re tervezett béremelésekkel kapcsolatban.
Jövőre már nemcsak egy-egy különleges tanórán találkozhatnak humanoid robottal a szombathelyi Nagy Lajos Gimnázium diákjai.
