A szervezet szerint a fiatalokat érintő kormányzati döntések előtt kötelezően vizsgálni kellene azok várható hatásait, és magukat a fiatalokat is be kellene vonni a döntéshozatalba.
Kiáltványban fogalmazta meg az ifjúságpolitikával kapcsolatos követeléseit a Nemzeti Ifjúsági Tanács (NIT), amely szerint a fiatalokat érintő problémák kezeléséhez önálló kormányzati képviseletre és átfogó ifjúsági stratégiára lenne szükség – derül ki a szervezet MTI-hez eljuttatott közleményéből.
A NIT az Eurostat legfrissebb adataira hivatkozva arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországon több mint 160 ezer olyan fiatal él, aki sem tanulmányokat nem folytat, sem a munkaerőpiacon nincs jelen. A szervezet szerint az ő elérésükhöz és támogatásukhoz nem elegendők az oktatási intézkedések, mivel a fiatalok helyzetét a foglalkoztatási lehetőségek, a lakhatás, a mentális egészség és a társadalmi részvétel is jelentősen befolyásolja.
Éppen ezért azt kezdeményezik, hogy a kormány jelöljön ki egy önálló, államtitkári szintű, ifjúságpolitikáért felelős vezetőt, aki összehangolhatná az egyes szakterületeken meghozott intézkedéseket.
A Nemzeti Ifjúsági Tanács emellett egy, az Országgyűlés által elfogadott, számonkérhető célokat és a megvalósításhoz szükséges feltételeket is tartalmazó ifjúsági stratégia kidolgozását sürgeti. A szervezet szerint ennek többek között az oktatásból és a munkaerőpiacról egyaránt kiszorult fiatalok, valamint a lakhatási nehézségekkel küzdő egyetemisták helyzetére is választ kellene adnia.
A kiáltványban arra is kitérnek, hogy a fiatalokra fordított állami források felhasználásának átláthatónak és nyomon követhetőnek kellene lennie, hogy ellenőrizhető legyen, valóban eljutnak-e a támogatások azokhoz, akiknek a legnagyobb szükségük van rájuk.
További követelésük, hogy a jelentősebb kormányzati döntések előtt kötelezően vizsgálják meg azok fiatalokra gyakorolt várható hatásait, és a korosztály képviselőit érdemben vonják be a döntéshozatalba.
A Nemzeti Ifjúsági Tanács 2012-ben alakult, a magyarországi ifjúsági szervezetek ernyőszervezeteként működik. Feladata a fiatalok érdekeinek képviselete, valamint az ifjúsági közösségek, diákönkormányzatok és önkéntes programok támogatása.
A fiatalok munkaerőpiaci helyzetével kapcsolatban korábban az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy az Európai Unióban csökkent azoknak a 15–29 éveseknek az aránya, akik sem nem dolgoznak, sem oktatásban vagy képzésben nem vesznek részt. Az úgynevezett NEET-fiatalok arányát az EU 2030-ra 9 százalék alá szeretné csökkenteni.
Mindeközben a felsőoktatásban tanulók számára is komoly nehézséget jelenthet a megélhetés biztosítása. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) korábban ismertetett kutatása szerint a hallgatók 55,6 százaléka dolgozott az egyetem mellett a vizsgált szemeszterben, sokuk számára pedig a munkavállalás elengedhetetlen ahhoz, hogy finanszírozni tudják a tanulmányaikat.
Már nincsen messze a 25 ezres cél, hiszen alig egy hét alatt 22 ezernél is többen támogatták a HÖOK petícióját, melyben az egyetemi ösztöndíjakat a drasztikusan megemelnék.
A tavalyi első helyezett kicsúszott még a top5-ből is, vidéki gimnázium is bekerült a legjobb háromba, és volt olyan gimnázium, amelyik 25 helyet javított - mutatjuk az ország legjobb 15 gimnáziumát 2027-ben.
Mintegy 30 millió forintból újítottak fel egy korábban rossz állapotú épületet a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Ormosbányán, ahol a hátrányos helyzetű gyerekek tanulását segítő tanoda nyílt. A Tanulj, Tesó! Alapítvány új közösségi terében a diákok személyre szabott fejlesztést, korrepetálást és szakköri foglalkozásokat kapnak, de a tervek szerint a családok támogatására is nagy hangsúlyt fektetnek majd.
Megszakította az együttműködést az Amnesty International Magyarországgal a verőcei Géza Fejedelem Református Általános Iskola, miután a Fidesz-KDNP-hez közel álló média és politikusok LMBTQ-érzékenyítéssel és genderpropagandával vádolták meg az intézményt.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Október 25-én, vasárnap hajnalban ismét átállunk a téli időszámításra, miközben az Európai Unióban továbbra sem sikerült megegyezni a már nyolc éve napirenden lévő óraátállítás végleges eltörléséről. Több mint negyven európai parlamenti képviselő sürgeti a tagállamokat, hogy végre történjen előrelépés az ügyben.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.
