Bár a béremeléseknek köszönhetően nőtt a pedagóguspálya vonzereje, és ismét emelkedett a köznevelésben dolgozó tanárok száma, a szakma problémái korántsem oldódtak meg. Egy friss kutatás szerint a pedagógusok fele elképzelhetőnek tartja, hogy öt éven belül elhagyja a pályát.
A kormány szerint a közoktatásban kötelezővé tett rendszer körül úgy szorították ki a versenyt, hogy végül egyetlen szereplő maradt a piacon.
Az ügyészség szerint az iskolaőr túllépte a hatáskörét, amikor a tarkójánál fogva a földre lökte a harmadik osztályos kisfiút.
Törvényi, jogi, erkölcsi és anyagi rehabilitációt sürget a státusztörvény miatt távozó pedagógusok számára Inczeffy Szabolcs, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) tagja. A matematika–fizika szakos tanár szerint téves az a kép, hogy az érintettek önként hagyták el a pályát, valójában az új jogviszonyt utasították el.
Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint július 31-ével megszűnnek azok az alapítványok, amelyek nem látnak el felsőoktatási feladatokat, köztük a Mathias Corvinus Collegium (MCC) fenntartója is. Az intézkedés összesen 16 alapítványt érint.
Megkezdődött a köznevelési törvényjavaslat tárgyalása a keddi rendkívüli parlamenti ülésen. A Tisza képviselői szerint az előterjesztés az iskolai autonómia megerősítését és a pedagógusok sztrájkjogának rendezését szolgálja, miközben a Fidesz úgy gondolja, a módosítás lassabb és bonyolultabb döntéshozatalt eredményezhet.
Rápli Róbert, a TISZA képviselője (korábban pedagógusként és iskolaigazgatóként dolgozott) felszólalt a parlamentben azzal kapcsolatban, hogy a pedagógusok kapják vissza a sztrájkjogukat, és a nevelőtestület véleményezhesse a vezetők kinevezését.
Nagyot csalódhatnak a családi pótlékra jogosult szülők, ha nem jelentik be időben, hogy leérettségizett a gyerekük.
A mesterpedagógusok kulcsszerepet játszanak a pályakezdők mentorálásában, az innovációban és az iskolák szakmai fejlődésében, mégis egyre kisebb a különbség a fizetésük és a gyakornokok bére között. Vezér-Kósa Katalinnak, a Balatonkenesei Pilinszky János Általános Iskola és AMI igazgatójának írása. Vélemény.
Az oktatási miniszter szerint a szemléletváltás nem szavakban, hanem döntésekben mérhető, majd hozzátette, hogy az első 60 nap intézkedései már egyértelműen kijelölték a magyar oktatás új irányát.
A 2025/2026-os tanév utolsó napjaiban országszerte több ezer betöltetlen pedagógusállást hirdettek meg, köztük 145 gyógypedagógusi pozíciót, július közepére ez a szám több mint a duplájára nőtt.
Térítésmentesen látogathatnák a 16 év alatti gyerekek a látvány-csapatsportágak első osztályú bajnoki mérkőzéseit egy új belügyminisztériumi jogszabálytervezet szerint. Az ingyenes belépő nemcsak a gyerekeknek, hanem egy kísérőjüknek is járna.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) felmérésének részeredményeiből az is kiderült, hogy a legtöbben a túlzott adminisztrációt, a magas munkaterhelést és a létszámhiányt tartják a rendszer legnagyobb problémáinak.
Dolgozatírás, felelés, érettségi, továbbtanulás – ezek mind egy átlagos magyar középiskolás mindennapjainak meghatározó kihívásai. Egy friss kutatás azonban arra is rámutatott, hogy a diákok aggodalmai korántsem merülnek ki ezekben.
Egyetlen „igennel” adott egyértelmű választ Magyar Péter arra a kérdésre, várható-e a közeljövőben érdemi, célzott bérkorrekció a nevelést-oktatást közvetlenül segítő (NOKS) dolgozók számára.
Az oktatási miniszter szerint az előző kormányban az oktatás egy mostohagyerek volt, melyet „egy hozzá nem értő nyugdíjas rendőr” és „egy állami pénzeket kampánycélokra osztogató, korrupt gyógyszerész” irányított.
A polgármester szerint az iskola semmiképp sem zárhat be, mert akkor végleg elnéptelednek, mindenképpen megoldást fognak találni.
Pedagógusbérek, a 2026/2027-es tanév rendje, a tankerületi iskolák autonómiájának növelése, a szakképzés szabályai és a digitális képzések beszerzésének egyszerűsítése – ezekben a témákban indított társadalmi egyeztetést az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a megalakulása óta eltelt három hónapban.
Egységes bölcsődei bértábla bevezetését és átfogó bérrendezést sürget a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ). A szervezet szerint jelenleg akár bruttó 200-300 ezer forintos fizetéskülönbség is kialakulhat ugyanazon intézményben, hasonló szakmai tapasztalattal dolgozó munkatársak között attól függően, hogy melyik bérrendszer vonatkozik rájuk.
Az iskolák már a szeptemberi tanévkezdésre készülnek, ezért jelentősen megnőtt a betöltetlen tanári állások száma: a Közszolgállás portálon már több mint 1200 hirdetés szerepel. A legtöbb intézmény matematikatanárt keres, de angol-, magyar-, testnevelés- és digitális kultúra szakos pedagógusokból is jelentős a hiány. A hirdetések alapján az is látszik, hogy sok iskola már nem ragaszkodik egy konkrét szakpárhoz, hanem a második szak tekintetében is rugalmasabb feltételeket szab a jelentkezőknek.
