Friss: 14 milliárd forintot kap a Klebelsberg Központ
Majdnem 14 milliárd forintot kapott a Gazdaság-újraindítási Alapból a Klebelsberg Központ.
Majdnem 14 milliárd forintot kapott a Gazdaság-újraindítási Alapból a Klebelsberg Központ.
Egyre többet tudni az új kormányról és a feladatok szétosztásáról, Pintér Sándort meghallgatta az Országgyűlés Kulturális Bizottsága, a régi-új tárcavezető azt mondta, a pedagógusbéreken szerinte is javítani kell és folytatódott az érettségi. Mutatjuk a hét legfontosabb oktatási híreit egy helyen.
"Nem tudom, mikor járt utoljára iskolába, de néhány tanácsot fogadjon el" – kezdi a belügyminiszternek címzett levelét egy több mint 40 éve tanító tanárnő.
A tanárok és a szakszervezetek sem hagyják szó nélkül az új kormány legfrissebb híreit: Pintér Sándor irányítása alá kerül az egészségügy mellett a közoktatás is. Jocó bácsi, azaz Balatoni József, történelemtanár is megosztotta véleményét a kérdésről.
"Azt hiszem, most meg tudom fogalmazni, miért nem jó vonal a Belügyminisztériumnál tudni az oktatást és az egészségügyet" – kezdte bejegyzését L. Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány vezetője a Facebookon, miután egyre jobban körvonalazódik, hogyan fog kinézni az új kormány az Emmi megszűnése után.
Egyre többet tudni az új kormányról és a feladatok szétosztásáról. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának megszűnése után az oktatási területek két gigaminisztérium alá fognak tartozni.
A Facebookon reagált a két nagy pedagógus-szakszervezet arra a hírre, hogy a Pintér Sándor által vezetett Belügyminisztériumhoz kerül a közoktatás.
Az Ukrajnából menekült gyerekek közül 268-an járnak Magyarországon óvodába, 1050-en pedig iskolába.
Összeszedtük, mikor pihenhetnek az általános- és középiskolások, de mutatjuk azt is, mikorra időzítették a tavaszi szünetet a felsőoktatási intézmények.
Mi kell egy jobban működő közoktatáshoz, hogyan lehetne jobban csinálni? Két tatabányai iskola pedagógusainak megvannak az ötleteik, sőt listába is szedték azokat.
Az iskola minden elemében azt sugallja, hogy amit tanít, az egyrészt nem érdekes, másrészt megtanulhatatlan - írja Knausz Imre pedagógiai szakértő.
Mutatjuk a legfontosabb határidőket - ezeket már most érdemes beírni a naptárba.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter ezt a szerdai kormányinfón mondta.
Eddig négyszáz vélemény és javaslat érkezett a Szülői Hanghoz, amely az oktatást érintő legsúlyosabb problémákat gyűjti össze tanárok, szülők és diákok segítségével.
Húsz év munkája került veszélybe Afganisztánban a tálibok hatalomátvételével. Az országban 2001 óta próbálják működésre bírni az oktatási rendszert, és javítani az elkeserítő statisztikákon. Ma már minden harmadik nő tud írni és olvasni - húsz éve még tíz nő közül nyolc analfabéta volt.
A Civil Közoktatási Platform még augusztusban levélben fordult Maruzsa Zoltán, közoktatásért felelős államtitkárhoz, a tanévkezdés járványügyi kérdéseire keresve választ. A válasz a napokban megérkezett, a levélből kiderül, nincs szükség védelmi intézkedésekre, a védelmet az oltás garantálja. A CKP azonban más véleményen van.
7300-an kezdik el szeptemberben az egyetemek, főiskolák tanári, tanítói, óvoda- és gyógypedagógusi képzéseit – az elsőévesek száma jócskán elmarad az előző évek átlagától. Még így is jól járnának az iskolák és az óvodák, ha közülük néhány év múlva mindenki megszerezné a diplomát és munkát vállalna, de a statisztikák szerint erre nem sok esély van. A leendő tanítók és óvónők közül például minden negyedik még az egyetemen lemorzsolódik, a pályakezdők egyharmada pedig már az első négy-öt évben távozik a szakmából.
"Szeretné-e ön, ha folytatódna a trend és a kormány teljesen lezüllesztené az állami oktatást? Szeretné, ha a tanárok csupán pont annyit tudnának tantárgyukról, mint a középfokú érettségire készülő diákok?" - ilyen és ehhez hasonló kérdéseket tett fel a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), miután egy kicsit újragondolták a népszavazási kérdéseket.
De szakemberek szerint a tényleges számok meghaladhatják a tízezret is, ugyanis engeteg álláshelyet már meg sem hirdetnek az iskolák, ehelyett a tantestületen belüli munkaelosztással, illetve óraadó tanárok alkalmazásával próbálják megoldani a munkaerőproblémáikat.
Egyedül a gimnáziumokban nőtt, a többi középfokú iskolában csökkent a tanulók létszáma a 2020/2021-es tanévben. A kilencedikesek 42,1 százaléka technikumba, 35,8 százaléka gimnáziumba nyert felvételt, míg 20,3%-a szakképző iskolában, 1,8%-a pedig szakiskolában, készségfejlesztő iskolában kezdhette meg az előző tanévet. Friss adatok.