Nahalka István: „Még mindig úgy gondolkodunk a tanulásról, mint 50-60 évvel ezelőtt”
Az oktatáskutató szerint a 2025-os magyar PISA-eredmények mögött a magyar oktatási rendszer alapvető, évtizedes struktúrái és módszertani elmaradottsága áll.
Az oktatáskutató szerint a 2025-os magyar PISA-eredmények mögött a magyar oktatási rendszer alapvető, évtizedes struktúrái és módszertani elmaradottsága áll.
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter a közösségi oldalán foglalta össze a kormány megalakulása óta eltelt 120 nap legfontosabb oktatáspolitikai intézkedéseit. A bejegyzés szerint a gyermekek érdeke áll az oktatásügy középpontjában, szemben az előző kormányzati időszak gyakorlatával.
Nem mindenkinél indult egyforma ütemben az év: sok intézményben az első hét a ráhangolódásról és az ismétlésről szólt, máshol már az első héten visszatértek a rendes kerékvágásba. A szülők szerint most még kitart a nyári szünet, az októberi és novemberi időszak már fárasztóbb lesz.
Molly, a golden retriever imádja a gyerekeket, már harmadik éve dolgozik a zuglói Németh Imre Általános Iskolában, mint terápiás munkatárs. Bejárhat a tantermekbe, a tanáriba, de van, mikor az ő segítségével tartják az órát a logopédiai osztályban.
Az oktatáskutató ezen kívül felhívta arra is figyelmet, hogy korábban kisebbek voltak a különbségek a gyengébben és a jobban teljesítő diákok között.
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint a magyar diákok történelmi mélyponton lévő PISA-eredményei a Fidesz–KDNP 16 éves „romboló” oktatáspolitikájának következményei, amelyek miatt Magyarország elmarad a régiós átlagtól.
Tetemes mennyiségű ételt szálítottak haza, a gyanú szerint nem csak egy alkalommal.
A távol-keleti országok végeztek a természettudományi PISA-rangsor élén, Európában Észtország érte el a legjobb eredményt. A magyar diákok 480 pontot szereztek, ez statisztikailag egyenértékű az OECD-átlaggal.
Míg a 8 és 6 évfolyamos gimnáziumok tanulói nemzetközi szinten is kiemelkednek, addig a szakképző iskolákba járó és az általános iskolában maradt diákok túlnyomó többsége még az alapvető kompetenciaszinteket sem éri el - többek között ez is kiderült a 2025-os PISA-mérés eredményeiből.
Itthon a lányok átlagosan 15, a fiúk 11 ponttal értek el gyengébb eredményt, mint három évvel korábban matekból. Ez mindkét nem esetében meghaladja az OECD-átlagot.
Lannert Judit szerint nem jó irány, hogy a diákok helyett dolgozik az AI, közölte: a tárca hamarosan társadalmi egyeztetésre bocsát egy mesterségesintelligencia-stratégiát.
A szakszervezet szerint súlyos bérfeszültséget szülne, ha a köznevelésben bejelentett NOKS-os béremeléséből kimaradnának a szakképzés dolgozói.
Az óvodai napirend része a pihenés, de ez nem jelenti azt, hogy minden gyereknek kötelező az intézményben aludnia, a szokásokat az egyéni szükségletekhez igazodva kell kialakítani.
Szeptembertől visszatérhet az esztergomi ferences gimnáziumba az a prefektus, aki korábban gyomorszájon ütött egy 15 éves diákot. Bár az ügyben független belső vizsgálat indult, a jogszabályi keretek miatt a pedagógusok nyári felfüggesztése 30 nap után lejárt, így a vizsgálat lezárulta előtt dönteni kellett a munkába való visszatérésükről.
Három klasszikus és egy új területen vizsgálták a diákok készségeit.
A fóti gyermekotthon volt igazgatója után az őt felvevő igazgatónak is távoznia kell a csepeli intézményből.
Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) hangsúlyozta, hogy az óvodák és az iskolák zökkenőmentes, mindennapi működését nem csak a NOKS-dolgozók, hanem például konyhások, karbantartók, technikai munkatársak is segítik, ezért az ő bérüket is rendezni kellene.
Szeptember 8-ig lehet véleményezni azt a rendelettervezetet, mely szerint diákonként 26 ezer forintos egyszeri rezsitámogatást kapnak az egyházi iskolák. Miért jár 35 százalékkal több állami pénz ugyanazért a közfeladatért egy egyházi iskolának, mint egy civil alapítványi intézménynek, és hogyan szorítja ez ördögi körbe a nem egyházi magániskolákat? Halácsy Péternek, a Budapest School alapítójának véleménye.
Vendégszerző
A program őszi szakaszának fókuszában a biológiai sokféleség és a fenntarthatóság áll.
Az olasz iskolák mindössze 11 százalékában van légkondicionáló, egyes régiókban pedig egyáltalán nincs. Ráadásul ahol van klímaberendezés, sok esetben csak az igazgatói irodában vagy a titkárságon található. Közben több térségben még mindig 35-40 fok körüli a hőmérséklet, ezért a pedagógus-szakszervezet a tanévkezdés elhalasztását kéri ott, ahol nem enyhül a hőség.