Az oktatási miniszter közösségi oldalán számolt be arról, hogy egyeztetett az Alternatív és Magániskolák Egyesületével, valamint a Waldorf Szövetség képviselőivel is.
Az oktatási minisztériumban fogadták az Országos Diáktanács tagjait, akik megosztották elképzeléseiket és javaslataikat is. A diákok azt szeretnék, ha a döntések előkészítésében az ő véleményüknek is helye lenne.
Tíz év alatt 20 százalékkal emelkedett az egy háziorvosra jutó betegforgalom, a 2024-es adatok szerint átlagosan mindössze 7,5 perc jut egy betegre. A gyerekellátásban még ennél is súlyosabb a helyzet, több száz településen nincsen főállású szakember.
Az inklúzió nem csupán a hátrányos helyzetű vagy sajátos nevelési igényű gyerekek befogadásáról szól, hanem arról is, hogy az iskola képes-e alkalmazkodni a különböző tanulási utakhoz. A szülők közötti egyre élesebb konfliktusok valójában ugyanannak a merev iskolarendszernek a következményei, amely egyszerre termel sikeres, kudarcot valló és „kilógó” diákokat. Vélemény.
Az ötfős magyar csapatból négyen értek el helyezést.
A cél az, hogy az autista gyerekeket nevelő családoknak ne egyedül kelljen küzdenie a diagnózisért, a fejlesztésekért és a mindennapi segítségért.
Bár a béremeléseknek köszönhetően nőtt a pedagóguspálya vonzereje, és ismét emelkedett a köznevelésben dolgozó tanárok száma, a szakma problémái korántsem oldódtak meg. Egy friss kutatás szerint a pedagógusok fele elképzelhetőnek tartja, hogy öt éven belül elhagyja a pályát.
A kormány szerint a közoktatásban kötelezővé tett rendszer körül úgy szorították ki a versenyt, hogy végül egyetlen szereplő maradt a piacon.
Az ügyészség szerint az iskolaőr túllépte a hatáskörét, amikor a tarkójánál fogva a földre lökte a harmadik osztályos kisfiút.
Törvényi, jogi, erkölcsi és anyagi rehabilitációt sürget a státusztörvény miatt távozó pedagógusok számára Inczeffy Szabolcs, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) tagja. A matematika–fizika szakos tanár szerint téves az a kép, hogy az érintettek önként hagyták el a pályát, valójában az új jogviszonyt utasították el.
Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint július 31-ével megszűnnek azok az alapítványok, amelyek nem látnak el felsőoktatási feladatokat, köztük a Mathias Corvinus Collegium (MCC) fenntartója is. Az intézkedés összesen 16 alapítványt érint.
Megkezdődött a köznevelési törvényjavaslat tárgyalása a keddi rendkívüli parlamenti ülésen. A Tisza képviselői szerint az előterjesztés az iskolai autonómia megerősítését és a pedagógusok sztrájkjogának rendezését szolgálja, miközben a Fidesz úgy gondolja, a módosítás lassabb és bonyolultabb döntéshozatalt eredményezhet.
Rápli Róbert, a TISZA képviselője (korábban pedagógusként és iskolaigazgatóként dolgozott) felszólalt a parlamentben azzal kapcsolatban, hogy a pedagógusok kapják vissza a sztrájkjogukat, és a nevelőtestület véleményezhesse a vezetők kinevezését.
Nagyot csalódhatnak a családi pótlékra jogosult szülők, ha nem jelentik be időben, hogy leérettségizett a gyerekük.
A mesterpedagógusok kulcsszerepet játszanak a pályakezdők mentorálásában, az innovációban és az iskolák szakmai fejlődésében, mégis egyre kisebb a különbség a fizetésük és a gyakornokok bére között. Vezér-Kósa Katalinnak, a Balatonkenesei Pilinszky János Általános Iskola és AMI igazgatójának írása. Vélemény.
Az oktatási miniszter szerint a szemléletváltás nem szavakban, hanem döntésekben mérhető, majd hozzátette, hogy az első 60 nap intézkedései már egyértelműen kijelölték a magyar oktatás új irányát.
A 2025/2026-os tanév utolsó napjaiban országszerte több ezer betöltetlen pedagógusállást hirdettek meg, köztük 145 gyógypedagógusi pozíciót, július közepére ez a szám több mint a duplájára nőtt.
Térítésmentesen látogathatnák a 16 év alatti gyerekek a látvány-csapatsportágak első osztályú bajnoki mérkőzéseit egy új belügyminisztériumi jogszabálytervezet szerint. Az ingyenes belépő nemcsak a gyerekeknek, hanem egy kísérőjüknek is járna.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) felmérésének részeredményeiből az is kiderült, hogy a legtöbben a túlzott adminisztrációt, a magas munkaterhelést és a létszámhiányt tartják a rendszer legnagyobb problémáinak.
Dolgozatírás, felelés, érettségi, továbbtanulás – ezek mind egy átlagos magyar középiskolás mindennapjainak meghatározó kihívásai. Egy friss kutatás azonban arra is rámutatott, hogy a diákok aggodalmai korántsem merülnek ki ezekben.
