Ráadásul idén megduplázódott a felügyelet alá vett tankerületi központok száma. A pénzügyminiszter által kirendelt költségvetési felügyelő megelőző munkát végez, de akár fel is függesztheti a kifizetéseket. Az oktatáskutató szerint mindegyik tankerület kaphatna külső felügyeletet, az sem javítana a finanszírozás helyzetén.
A hatvan tankerületi központból hatnak a költekezését költségvetési felügyelő ellenőrzi, derült ki a Belügyminisztériumnak (BM) az Eduline kérdéseire küldött válaszából. Mint közölték, a pénzügyminiszter 2021-től
2022-től pedig
rendelt ki költségvetési felügyelőt, akiknek a kinevezése 2 évre szól. A BM közlése szerint ők egyebek mellett felügyelik a közpénzek hatékony és szabályszerű felhasználását, ellenőrzik az egyedi kormánydöntések alapján biztosított források felhasználását, véleményezik a tankerületi központok szabályzatait, eljárásokat.
Az államháztartási törvény végrehajtási rendelete szerint a konkrét pénzügyi kötelezettségvállalásokon túl a költségvetési felügyelő véleményezheti a különböző források felhasználását, a 60 napon túli, lejárt tartozásokat, a tervezést, a gazdálkodást, a belső információáramlást is és ha szükségesnek látja, módosításokat is javasolhat.
A kormányváltással jött
A korábban létező ellenőrzési formák – például a kincstári biztos – mellé az Orbán-kormány hatalomra kerülésével, 2010 augusztusában hozták létre a közpénzköltés ellenőrzésének ezt az új formáját. Ők egyfajta preventív, azaz megelőző államháztartási kontrollt érvényesítenek, de ez nem azt jelenti, hogy ne lenne joguk közbelépni.
Ugyanis ahová ilyen felügyelőt küldtek ki, ott amíg a véleményezési jogát nem gyakorolta, kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzése nem történhet meg, magyarul egy kifizetés sem indulhat el. A felügyelőnek lehetősége van ugyanis a költéseket megvétózni, vagyis jogi megfogalmazásban egy intézkedés felfüggesztésére vonatkozó javaslatot tenni.
Ha ezt nem oldja fel, akkor a kifizetés csak a pénzügyminiszter közvetlen jóváhagyásával történhet meg.
Miután a kormány képviseletében a pénzügyminiszter kinevezte őket, a felügyelők felett a munkáltatói jogokat nem a felügyelt intézmény, hanem a Magyar Államkincstár elnöke gyakorolja.
„Elsősorban véleményezési, ellenőrzési feladatot látnak el, annak érdekében, hogy a rendelkezésükre álló forrásokat a megfelelő módon használják fel. Szükség esetén javaslatot tesznek, ajánlásokat fogalmaznak meg ennek érdekében. A költségvetési felügyelő jelenléte nem befolyásolja a napi működést kiváltképp, hogy a Békéscsabai Tankerületi Központ a kirendelés előtt is felelős gazdálkodást folytatott, így korlátozásról nem beszélhetünk“ - válaszolta ezzel kapcsolatos kérdéseinkre Bánki András, a Békéscsabai Tankerületi Központ tankerületi igazgatója.
Mészárosné Vas Márta, a Jászberényi Tankerületi Központ szakmai igazgatóhelyettese szinte szó szerint ugyanezt válaszolta. Ő válaszát úgy zárta: „Nincs különbség a tankerületben folyó munkában a költségvetési felügyelő jelenléte óta. Nem korlátozza a tankerületi központ anyagi mozgásterét.“ Megkerestük az összes érintett tankerületet, ha a többitől is válaszolnak, közöljük. Frissítés: Lengyel-Fehér Gyöngyi, a Kelet-Pesti Tankerületi Központ szakmai vezetőjének és tankerületi igazgatóhelyettesének aláírásával is kérdéseinkre az a válasz érkezett, hogy a költségvetési felügyelő, amely figyelemmel kíséri a gazdálkodásukat, az anyagi mozgásterüket nem korlátozza.
Egyetemek is kaptak korábban
Több, mint tíz éve több felsőoktatási intézmény is kapott költségvetési felügyelőt, az ELTE pedig költségvetési főfelügyelőt. Akkor azt kommunikálták, hogy „a felügyeleti tevékenység célja a közpénzfelhasználás hatékonyságának, szabályszerűségének és átláthatóságának javítása, valamint a tartósan kiegyensúlyozott gazdálkodás feltételeinek megteremtése”. De azt is írták: „költségvetési főfelügyelő, felügyelő a gazdálkodás költségvetés-politikával való összhangja és a takarékos, szabályszerű, eredményes működés érdekében például előzetesen véleményezi a kötelezettségvállalásra irányuló eljárásokat, és a nagy összegű kötelezettségvállalások tekintetében kifogással élhet”.
Úgy érveltek, a felügyelők kirendelése az utólagos ellenőrzéseknél eredményesebb, mert itt folyamatában követhetik az intézmények gazdálkodását és a kifizetések fel is függeszthetők.
Az akkori tárca szerint ez visszacsatolást is tud adni a költségvetés tervezéséhez és szabályozásához, ez pedig annál, hatékonyabb, minél több helyre rendelnek ki ilyen felügyelőket.
Csak találgatni lehet az okokról
Valamilyen külső pénzügyi felügyelet kinevezése általában arról szokott szólni normális esetben, hogy valahol valamilyen felelőtlen gazdálkodással vagy korrupcióval, pénzügyi visszaélésekkel kapcsolatos információ jut egy hatóság tudomására – mondja Radó Péter oktatáskutató. „De nem normálisak a viszonyok, tehát bármilyen oka lehet ennek, amit csak találgatni lehet, annyira átláthatatlan a rendszer.
Akár politikai oka is lehet, például, hogy előkészítik egy tankerületi igazgató kirúgását, de lényegében bármi” – teszi hozzá.
A szakértő szerint a rendszer a közoktatás-finanszírozási nem csak nem transzparens, de nem is folyik benne valójában költségvetési gazdálkodás, csak pénzosztogatás, a kifizetések prioritását pedig az határozza meg, hogy hol kapcsolnák már ki az adott szolgáltatást a tartozások miatt. „Nincs akkora apparátusa a tankerületeknek, hogy az összes iskola működéssel, pályázatokkal és minden hasonlóval kapcsolatos pénzügyi adminisztrációját megbízhatóan tudják végezni, ezért e tekintetben is csak tűzoltás folyik” – fogalmaz.
A tankerületi központos rendszert Radó Péter vízfejnek tartja, amelyhez „odapakoltak döbbenetes mennyiségű feladatot”, mivel kívülről mikromenedzselik az iskolákat, melyek önálló intézményekként nem léteznek, be vannak olvasztva a tankerületekbe. „Egy iskolának nincsen bankszámlája, az iskola vezetésének nincsenek kötelezettségvállalási jogosultságai, nincsen elkülönült költségvetése. Szervezeti, jogi és pénzügyi értelemben az iskolák nem léteznek, hanem a tankerületek telephelyei” – magyarázza. Szerinte mindegyik tankerületi központhoz küldhetnének költségvetési felügyelőt és ez nem változtatna semmin, „pont olyan pocsékul működne a rendszer, mintha nem lennének ott”.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
