Plusz 500 milliárd forintot szánna a kormány az oktatásra 2025-ben, de ez még mindig nem követi az infláció mértékét sem
A béremelések mértékét a költségvetés ugyanakkor nem tartalmazza.
A béremelések mértékét a költségvetés ugyanakkor nem tartalmazza.
A kevesebb mint 24 ezer forintos összeg mindössze egy nagyobb bevásárlásra elég.
Lassult, de még mindig 8 százalékos a "gyerekinfláció" egy friss felmérés szerint.
Kevesebb lehetőségük van drágább termékeket vásárolni, de az ország gazdasági helyzetére is negatívan tekintenek a magyarok egy friss felmérés szerint.
Várhatóan mintegy 8-9 százalékkal emelkednek átlagosan a fizetések 2024-ben. Van olyan hely, ahol 17,6 százalékos a béremelés, de akad arra is példa, ahol az alkalmazottak ugyanannyit keresnek idén is, mint tavaly.
Lényegesen több volt az átlagkereset tavaly, mint egy évvel korábban, az infláció miatt mégis kevesebbet ért az emberek pénze.
Októberben a piaci várakozásokkal ellentétben 10 százalék alá csökkent a magyar infláció. Ezután az Eurostat egyeztetéseket kezdett a Központi Statisztikai Hivatallal az infláció kiszámításának módjairól.
Ugyan már lelassult, de még mindig kétszámjegyű a „gyerekinfláció.”
Hiába magasabb a nettó átlagkereset, a bérek továbbra is kevesebbet érnek, mint egy évvel ezelőtt.
Ötből négy 10 és 17 év közötti fiatal komolyan aggódik amiatt, hogy a megélhetési válság milyen hatással lesz a családjára.
Milyen funkciói vannak a pénznek? Ki vehet fel diákhitelt? Kinek a dolga az infláció kordában tartása? – Ha gazdasági szakra mentek, akkor sok hasonló kérdésre kell majd tudnotok a választ, de más szakosoknak is hasznos lehet tisztában lenni néhány pénzügyi fogalommal
528 ezer forint volt januárban a bruttó átlagkereset, a nettó pedig 363 900 forint.
Az egyetem vezetősége nem zárkózik el a tárgyalásoktól.
A Russell Group Students's Unions felmérése szerint minden ötödik brit egyetemista a tanulmányai félbehagyását fontolgatja a megélhetési válság miatt.
A hivatalos statisztikai adatok alapján összeállított, gyerekeknek szánt "inflációs kosárral" azt nézték meg, mennyibe kerültek tavaly és most a benne lévő termékek.
Van olyan nyelvvizsgaközpont, ahol a tavaly árakhoz képest most tízezer forinttal kerül többe egy középszintű nyelvvizsga. Számítani lehetett rá: a „régi” kata megszűnése, az újabb nyelvvizsga-amnesztia és az elszálló energiaárak sarokba szorították a nyelvoktatási piacot.
Az elszabadult energiaárak az egyetemeket és főiskolákat sem kímélik – nem csoda, hogy több felsőoktatási intézmény úgy döntött, emel az önköltséges képzések árain. A gazdasági szakok például jóval drágábban hirdetik, mint tavaly ilyenkor, míg a bölcsész-, a mérnöki, az informatikai és az orvosi képzések tandíja nem változott.
Újabb európai országban - Portugáliában - kezdtek sztrájkba a pedagógusok. A cél itt is a munkakörülmények javítása és a béremelés.
Vannak olyan intézmények is, ahol ingyenes étkeztetéssel segítik az infláció miatt nehéz helyzetbe került hallgatókat.
Kedden országos sztrájkba kezdtek a francia szakszervezetek, a rekordmagas infláció miatt követelnek jelentős béremeléseket.