Tovább nőtt a magyarok átlagkeresete, de még mindig elviszi az értékét az infláció

Hiába magasabb a nettó átlagkereset, a bérek továbbra is kevesebbet érnek, mint egy évvel ezelőtt.

  • Eduline/MTI

Bruttó 559 100 forint - ennyi volt júliusban a magyarok átlagkeresete a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint.

A kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 385 600 forint volt. A bruttó átlagkereset így 15,2, a nettó átlagkereset pedig 15,1 százalékkal nőtt. Ennek ellenére a reál átlagkereset 2 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest, mivel az infláció még júliusban is mintegy 17,6 százalékos volt, ami miatt a bérek továbbra is kevesebbet érnek.

A mediánkereset – tehát az az összeg, aminél a munkavállalók egyik fele többet, a másik fele viszont fele kevesebbet keres – nettó 311 400 forint volt, ami 15,9 százalékkal magasabb, mint tavaly júliusban.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.