Érettségi-infláció: így lőtt ki a közép- és emelt szintű vizsgák ára 2020 óta

Mélyen a zsebükbe kell nyúlni azoknak a vizsgázóknak, akik egy rosszul sikerült vizsgát szeretnének kijavítani, vagy esetleg felnőttként szereznének érettségit. Mutatjuk, hogyan emelkedett az érettségik vizsgadíja az elmúlt években, és mik a kilátások a következő évekre nézve.

  • Székács Linda

Közel duplájára emelkedett az érettségi vizsgák ára 2020 óta közép- és emelt szinten egyaránt. A drágulás ráadásul - feltételezhetően - a jövőben sem áll meg, igaz; az érettségi vizsgadíjak emelkedésének éppen egy pozitív változás az oka; a minimálbér növelése.

Az érettségik vizsgadíját ugyanis a minimálbér összegétől teszik függővé. A középszintű érettségi vizsgáért a minimálbér 15 százalékának megfelelő, ezer forintra kerekített összeget kell fizetnie a vizsgázóknak az Oktatási Hivatal számára, míg az emelt szintű vizsgáért a minimálbér 25 százalékának ezer forintra kerekített összegét. Ez azt jelenti tehát, hogy a minimálbér emelkedésével a vizsgadíjak is évről évre drágábbak lesznek.

Míg például a középszintű érettségi 2020-ban tantárgyanként 24 ezer forintba, az emelt szintű érettségi pedig tantárgyanként 40 ezer forintba került, 2025-ben a vizsgákért fizetendő összeg középszinten már 44 ezer, emelt szinten pedig 73 ezer forint.

Grafikonon mutatjuk, hogyan emelkedtek a vizsgadíjak 2020-2025. között:

 

Infogram

Kiknek kell fizetni az érettségi vizsgákért?

"Az érettségi vizsga - az intézmény fenntartójától függetlenül - térítésmentes a tanulói jogviszony (szakképzésben tanulói és felnőttképzési jogviszony) ideje alatt az érettségi bizonyítvány megszerzéséig. Térítésmentes továbbá az adott vizsgatárgyból az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti, tanulói jogviszonyban (szakképzésben tanulói és felnőttképzési jogviszonyban) tett sikertelen érettségi vizsga első javító- és a pótló vizsgája"- tájékoztat a honlapján az OH.

Mindenki másnak fizetnie kell a vizsgáért, ami történhet

  • a kormányhivatalokban beszerezhető utalványon; vagy
  • banki átutalással.

Jövőre még drágább lesz

A kormány tervei szerint a minimálbér összegét 2026-ra 13 százalékkal 328 600 forintra fogják emelni, 2027-re pedig további 14 százalékkal 374 600 forintra. Ez előrevetíti azt is, hogy az érettségi vizsgák ára hogyan fog változni.

Amennyiben a kormány betartja ezt a tervét és ígéretét, 2026-ban

  • a középszintű érettségi vizsga tantárgyanként 49 ezer forintba,
  • az emelt szintű érettségi vizsga tantárgyanként 82 ezer forintba.

kerül majd.

2027-ben pedig a középszintű érettségi 56 ezer forint, az emelt szintű 94 ezer forint lesz.

Érdemes tehát még most tanulni, hogy ne kelljen ilyen súlyos összegeket kifizetni a jövőben az érettségi vizsgákért.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.