Várhatóan mintegy 8-9 százalékkal emelkednek átlagosan a fizetések 2024-ben. Van olyan hely, ahol 17,6 százalékos a béremelés, de akad arra is példa, ahol az alkalmazottak ugyanannyit keresnek idén is, mint tavaly.
László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke a Népszavának úgy fogalmazott, hogy a bértárgyalások során már-már arcpirítóan alacsony 3-5 százalékos emelésről indultak. Ezt sikerült feltornászni átlagosan 12-12,5 százalékra, de van olyan hely, ahol a fizetésemelés mértéke a 17,6 százalékot is eléri. Az alelnök hozzátette, hogy azért tudtak sikeresek lenni, mert az ágazatban munkaerőhiány van.
Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezet elnöke is hasonló helyzetről számolt be. Az eddig lezárult bértárgyalások során 7-15 százalékos béremelést sikerült elérniük. Az elnök ugyanakkor megjegyezte, hogy nincsenek könnyű helyzetben, mert a munkavállalói igények magasak. Akad arra is példa, aki 30-35 százalékos emeléssel lett volna elégedett.
Hogy mekkora fizetésemelést bírnak el a cégek, és végső soron a hazai gazdaság, azzal kapcsolatban Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke a portálnak azt nyilatkozta, hogy a paletta színes. A nagyobb cégek idén is jelentős fizetésemeléseket jelentettek be, bár olyan vállalat is van, ahol 2024-ben nem nőnek a bérek. Az emelés átlagos szintjét az alelnök 8-9 százalék környékén határozta meg, ami szerinte egy kicsit magasabb lesz, mint az idei infláció.
Rolek a túlzó béremelések kapcsán kifejtette, hogy a tavalyi 17.6 százalékos éves infláció beleégett az emberek agyába, de a decemberi megemelt minimálbér és garantált bérminimum miatt is nagyobbak az ennél jobban keresők fizetési igényei.
A magyar gazdaság jelenlegi állapotában 10 százaléknál magasabb reálbér-növekedést nem bír el
– mondta a MGYOSZ alelnöke. Hozzátette, majd megjegyezte, hogy a 15 százalékos minimálbér és a garantált bérminimum emelés célja alapvetően a bérfelzárkóztatás.
A pedagógusok fizetésemelésével az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
