Várhatóan mintegy 8-9 százalékkal emelkednek átlagosan a fizetések 2024-ben. Van olyan hely, ahol 17,6 százalékos a béremelés, de akad arra is példa, ahol az alkalmazottak ugyanannyit keresnek idén is, mint tavaly.
László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke a Népszavának úgy fogalmazott, hogy a bértárgyalások során már-már arcpirítóan alacsony 3-5 százalékos emelésről indultak. Ezt sikerült feltornászni átlagosan 12-12,5 százalékra, de van olyan hely, ahol a fizetésemelés mértéke a 17,6 százalékot is eléri. Az alelnök hozzátette, hogy azért tudtak sikeresek lenni, mert az ágazatban munkaerőhiány van.
Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezet elnöke is hasonló helyzetről számolt be. Az eddig lezárult bértárgyalások során 7-15 százalékos béremelést sikerült elérniük. Az elnök ugyanakkor megjegyezte, hogy nincsenek könnyű helyzetben, mert a munkavállalói igények magasak. Akad arra is példa, aki 30-35 százalékos emeléssel lett volna elégedett.
Hogy mekkora fizetésemelést bírnak el a cégek, és végső soron a hazai gazdaság, azzal kapcsolatban Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke a portálnak azt nyilatkozta, hogy a paletta színes. A nagyobb cégek idén is jelentős fizetésemeléseket jelentettek be, bár olyan vállalat is van, ahol 2024-ben nem nőnek a bérek. Az emelés átlagos szintjét az alelnök 8-9 százalék környékén határozta meg, ami szerinte egy kicsit magasabb lesz, mint az idei infláció.
Rolek a túlzó béremelések kapcsán kifejtette, hogy a tavalyi 17.6 százalékos éves infláció beleégett az emberek agyába, de a decemberi megemelt minimálbér és garantált bérminimum miatt is nagyobbak az ennél jobban keresők fizetési igényei.
A magyar gazdaság jelenlegi állapotában 10 százaléknál magasabb reálbér-növekedést nem bír el
– mondta a MGYOSZ alelnöke. Hozzátette, majd megjegyezte, hogy a 15 százalékos minimálbér és a garantált bérminimum emelés célja alapvetően a bérfelzárkóztatás.
A pedagógusok fizetésemelésével az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:
Heteken belül elkezdődik az egyetem, vele együtt pedig jön egy rakás új kifejezés is. Elmagyarázunk 5 fontosat, amit gólyaként biztosan sokat fogtok hallani - így nem árt már most képbe kerülni velük.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
A hallgatók több mint fele már legalább félállásban dolgozik a tanulmányai mellett, ami sokaknál nem választás, hanem a megélhetés feltétele.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Az iskolakezdés közeledtével egyre több család kezdi beszerezni a szeptemberre szükséges tanszereket, ami különösen a nehezebb anyagi helyzetben lévő szülőknek jelenthet komoly terhet.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
15 ezernél is több autizmussal diagnosztizált gyerek volt az óvodákban, az általános és középiskolákban a 2025/2026-os tanévben. Ehhez képest a 2022/2023-os tanévben 9 737 fő volt a számuk.
