Felsőoktatás Székács Linda

Polónyi István: A mai felsőoktatási oktatáspolitika úgy működik, hogy 3-4 ember kitalálja, hogy mit is kéne csinálni, és ha nem tetszik, azt kétévente változtatják

Elolvasom

Július 26-án véget ért az idei általános felvételi, a ponthatárok azonban több szempontból is tartogattak meglepetéseket. Az elmúlt évekhez képest néhány ezer fővel nőtt a felvett diákok száma, ez viszont inkább köszönhető a rendkívül alacsony pontszámoknak, mintsem a megfelelő oktatáspolitikának. Polónyi István oktatáskutatóval beszélgettünk.

Érettségi-felvételi Székács Linda

Megtaláltuk az idei felvételi egyik legalacsonyabb ponthatárát, amire csak kettes eredményekkel is be lehetett kerülni

Elolvasom

130 pont - ennyit kellett elérnie annak a diáknak, aki önköltséges, levelező képzésen kezdi meg a szeptembert a Tokaj-Hegyalja Egyetem szőlész-borász mérnöki alapszakán. Nem kellett túl nagy teljesítmény az állami ösztöndíjas nappali képzéshez sem: annak, akit ide vettek fel, mindössze 180 pontot kellett elérnie.

Érettségi-felvételi Székács Linda

172 és 491 - Mutatjuk az idei felvételi legmeglepőbb ponthatárait

Elolvasom

Soha ilyen nagy szórás még nem volt az egyetemek ponthatárai között. Ennek oka a központi minimumponthatárok megszűnése, ami az elmúlt években az alap- és osztatlan szakokon 280 pont, a felsőoktatási szakképzéseken 240 pont, a mesterszakokon pedig 50 pont volt, idén viszont már az egyetemek dönthettek arról, hogy húznak-e olyan ponthatárokat, ami alatt nem vesznek fel hallgatókat, és ha igen, azt hány pontban határozzák meg.

1
8 9 10 11 12
80