Továbbra is vonzónak számít a fiatalok körében a külföldi munkavállalás. Évről évre egyre többen döntenek úgy, hogy nemzetközi környezetben hasznosítják a megszerzett tudásukat és képességeiket, azonban csak az találhat magának kiemelkedően jó külföldi munkahelyet, aki jól beszél egy vagy két idegen nyelven, és a megpályázott álláshoz szükséges szakképzettsége is megvan.
Akár százötven-kétszázezer forintot is hajlandóak fizetni egy-egy jól sikerült szakdolgozatért azok a végzősök, akik nem akarnak vagy nem tudnak hónapokat tölteni a diplomamunka elkészítésével. Magyarországon is virágzik a szakdolgozatbiznisz: a profi bérírók ma már saját honlapjuk hirdetik szolgáltatásaikat, és bár az árak borsosak, a lebukás esélye egyenlő a nullával.
Bár hivatalosan csak októberben hozzák nyilvánosságra a kormány javaslatát az egyre nagyobb gondban lévő brit egyetemek finanszírozásáról, a BBC kiszivárgott információkra hivatkozva más most arról ír, hogy a javasolt „gyógymód” a diploma megadóztatása helyett a tandíjak drasztikus emelése lesz. Az előzetes felmérések szerint a változás ugyan nem fogja visszavetni a jelentkezési kedvet, de növeli az esélyegyenlőtlenséget és azt eredményezi majd, hogy az angol diplomások súlyosan eladósodva kezdik meg a karrierjüket.
Magyarországon átlagosan 13 százalékkal keres kevesebbet egy nő, mint egy férfi munkavállaló, és a pályán eltöltött évek számával a nemek közötti bérszakadék egyre szélesebb - derül ki az egyik hazai állásportál által készíttetett felmérésből.
Fizikus kutató, biológus végzettségű tudományos munkatárs, angolul beszélő matematika tanár. Ilyen és hasonló munkakörökbe keresik a természettudományos végzettségű friss diplomásokat – legalábbis zömében ilyesmiket találunk az állásközvetítő cégek internetes portáljait böngészve. A reál diplomások közül az jár jól, aki el tud helyezkedni valamelyik állami kutatóintézetben, mert ez többnyire stabil helyet jelent. Akinek ez nem jön össze, az könnyen lehet, hogy nem a szakmájában fog dolgozni.
Szintetizálás, gyors tanulási képesség és terhelhetőség. Leginkább ezekben a kompetenciákban erősek a bölcsészek, és téved, aki szerint ez kevés. Akibe a tudományon kívül szorult némi kreativitás is, és jó csapatjátékos, az könnyedén találhat munkát magának a versenyszférában is reklám, marketing, vagy HR területen. Ha ehhez még két nyelvet is beszél felsőfokon, akkor nyert ügye van. Munkapiaci körkép bölcsész-szemmel.
Jelenleg a 30-35 éves európaiak harminc százaléka rendelkezik egyetemi diplomával, ezt az arányt akarja 2020-ra negyven százalékra emelni az Európai Bizottság.
Jelentős eltérést mutatott a reális és a kívánt diplomás kezdő bérrel kapcsolatban az Educatio által most végzett vizsgálat eredménye. A hallgatók válaszaiból kiderült, hogy a továbbtanulást vonzóvá teszi a magasabb fizetés reménye, de a vélt és az elfogadhatónak tartott bér között jelentős az eltérés. A megkérdezettek az általuk reálisnak tartott havi kezdő bérnél 52 ezer forinttal többet tartanak elfogadhatónak.
Míg a magyarországi felsőoktatási intézményekben első a tanulás, és csak második a testnevelés, ez az Egyesült Államok számos iskolájában megfordult. Ott ugyanis az egyetemi sport kőkemény üzlet.
Használjam ki a tehetségem és csináljam azt amit szeretek, vagy tartsam el a családom? Valószínűleg majdnem mindenkinek, aki képző- illetve iparművészeti tanulmányokat folytat, forognak-forogtak már a fejében hasonló gondolatok. Kérdés, hogy a kettő egyébként kizárja-e egymást?
Milyen az igazi egyetem? Bozóki Andrásnak van összehasonlítási alapja, hiszen megfordult már a világ legjobb egyetemein is, mégis azt mondja, számára a budapesti Közép Európai Egyetem az első. De beszélt még nekünk a tandíjról, a sokat kritizált bolognai-rendszerről és a diplomák elértéktelenődéséről is.
Az érettségi előtt álló fiatalok nagy része továbbtanulna, és fél a munkanélküliségtől - ez derült ki az Európai Ifjúság Kutató (EIKKA) felméréséből.
A nagyobb, külföldi tulajdonú, Közép-Magyarországon elhelyezkedő, és exportra termelő cégek szívják fel a legtöbb pályakezdő közgazdászt és pénzügyest. A kisebb cégek sokat akarnak alkalmazottaiktól, és jobban félnek a friss diplomásoktól, - akik viszont a Big4-ról álmodoznak, fizetési igényeik pedig sokszor jóval túllépik a reális határt. Munkaerő-piaci körkép a gazdasági végzettségűek szemével.
Ausztria meghosszabbítaná a külföldi orvostanhallgatók létszámára egyetemein alkalmazott és eredetileg csak átmenetinek szánt korlátozást - jelentette kedden a bécsi sajtó.
A diploma megszerzése után legalább öt évig Magyarországon kell munkát vállalniuk a Demján Sándor Alapítvány szociális ösztöndíját elnyerőknek - erről mostantól nyilatkozatot kell aláírniuk a diákoknak.
Hosszú évek óta a mérnökök a legkeresettebbek a munkaerőpiacon. Nincs ez másként a frissen végzettek esetében sem, ráadásul a pályakezdők között ők számíthatnak a legmagasabb kezdő átlagjövedelemre. Mielőtt azonban a frissdiplomások hátradőlnének, nem árt, ha konkrét elképzeléseket alakítanak ki jövőbeni szakterületükkel kapcsolatosan, illetve „leporolják” nyelvvizsga bizonyítványaikat.
Az első diploma megszerzése tetszik-nem tetszik ma már szinte rutinfeladatnak számít. A továbbtanulás egyre inkább a posztgraduális, szakirányú képzések felé tolódik, az egyetemek és főiskolák egyre bővülő választékkal várják a specializálódni készülő diplomásokat. Belőlük pedig egyre több van: ma már minden harmadik diák tervezi, hogy az első diploma után is visszaül az iskolapadba.
Míg három évvel ezelőtt még csak két-három francia hallgatója volt a kolozsvári Orvos és Gyógyszerészeti Egyetemnek, idén 262-re nőtt a számuk. Az erdélyi intézmény szívesen fogadja őket és külön francia nyelvű képzést is indított számukra - írta hétvégi számában a Le Figaro című párizsi napilap.
Lényegében már a középiskola megválasztásával eldől, hogy a diákból diplomás lehet-e, vagyis a szülők társadalmi pozíciójától legalább annyira függ a gyerek jövendő státusa, mint a képességeitől – állapítható meg abból a felmérésből, amelyet szociológushallgatók készítettek érettségi előtt álló budapesti diákok körében.
A közigazgatás túlzsúfolt, a bíróságokon és ügyészségeken kevés a hely. A közjegyzői pálya „kihalásos alapon” működik, ügyvédből pedig Dunát lehet rekeszteni. Ennyire sötét lenne a frissen végzett jogdoktorok jövője, vagy van kiút is? Az okosok szerint van: konkrét elképzelésekkel, és egy részterületre fókuszált tudással a nagy cégek kapkodnának a jogászok után.
