#diploma


Megvásárolt diplomák - botrány Romániában

Románia több egyetemén is ügyészségi vizsgálat folyik, miután kiderült, hogy egy bűnszervezet tizenöt ezer személyt juttatott jogtalanul diplomához. A hamis diplomákat kiállító szervezetet öt személy koordinálta és olyanokat segített diplomához, akik sosem jártak egyetemre, de legtöbbjük még érettségivel sem rendelkezett - írja az Erdély Online.



Szonda Ipsos: Tanulás vs jó kapcsolatok?

Az emberek többsége tanulni szeretne a közeljövőben, s 54 százalékuk úgy érzi, ha valaki nem képezi magát állandóan, akkor lemarad és kiesik a munkaerő-piacról. Ezzel szemben a lakosság 41 százaléka szkeptikus az élethosszig tartó tanulás hasznát illetően, szerintük a képzettség nem sokat számít, az boldogul, akinek jó kapcsolatai vannak.


A legidősebb egyetemista 84 éves

A mesterképzésre is február 16-áig lehet jelentkezni, és nemcsak az alapképzést végzetteket várják, hanem a régi rendszerben diplomát szerzetteket is. Az oktatás minden korosztály előtt nyitva áll: az ELTE-n tanul például egy 84 éves férfi is, informatika tanár szakra jár.


Önmenedzselésre kényszerülnek a diploma előtt állók

A diplomások munkaerőpiaca fokozatosan kettéválik: nagyszervezeti munkakörökben a szűkített tudás, kis cégeknél meg éppen a komplexitás, a kreativitás iránti igény növekedése figyelhető meg. Hiányoznak azok a mechanizmusok, amelyek révén a képzés közelebb kerülne a munkaerő-piaci igényekhez, s egyelőre nem is látszik a megoldás – írja a HVG Diploma2009 különszám.


Kenyér vagy diploma?

Sokszor a zsíroskenyéren múlik a gyerek jövője - mondják a pedagógusok. Egyre több ugyanis az olyan diák, akinek nem a tanulással, hanem az éhséggel kell megküzdenie. A szegény családból származó tehetséges diákok ezért választanak lakóhelyükhöz közeli intézményt. Így nem kell az utazási és az étkezési költséggel számolniuk.



Kell-e a zenésznek diploma?

Pély Barnáról nem mondható el, hogy unalmas az élete. Továbbra is zenél a Unitedben, akikkel nagy sikerű koncertet adtak nemrég a MÜPÁ-ban, valamint kiadták első DVD-jüket. Közben dolgozik egy másik zenekarral, a Funk Suvirvor-ral, amelyben angolul énekel. Nem utolsó sorban pedig nem csak sikeres zenész, de egy ideje át is adja tudását a fiatal nemzedéknek, hiszen a Kodolányi János Főiskola Jazz tanszékének tanári karját erősíti, mint Jazzének szakvezető művésztanár.


Kokónak jó a nyelvérzéke

Az élsportolók több szempontból is hátrányba kerülhetnek karrierjük során, hiszen nem csak a tanulást kénytelenek sokszor elhanyagolni, de a munkaerőpiacra is későn lépnek ki. Szerencsére léteznek jó példák, akik tudatosan készülnek "civil" életükre. Ezt tette Kovács Kokó István is, aki a profi boksszal járó mindennapi küzdelmet az üzleti életben kívánta folytatni, és ehhez a célhoz a tanulást látta megfelelő eszköznek.



Megjelent a HVG Diploma 2009 különszáma felvi rangsorokkal

Negyedik éve vállalkozik a HVG arra, hogy különszámban jelentesse meg a felsőoktatási intézmények rangsorát. Immár harmadik alkalommal az Educatio Kht. - Országos Felsőoktatási Információs Központ Felvi-rangsorait közlik, és a hagyománnyá válást a rangsortáblázatokban is nyomon lehet követni: az idén ugyanis - a rangsorkészítési elvek és értékelési szempontok letisztulása után - már arra is lehetőség nyílt, hogy az előző évben elért helyezésekkel összehasonlítva közöljék az adatokat.


Elmulasztott egyetemi tanulmányok

Egy brit felmérés szerint ötből négy szülő megbánta, hogy nem tanult tovább. A megkérdezett 4500 felnőtt 16%-a úgy gondolja, hogy szebb karriert futhatott volna be, ha van diplomája, 13%-uk pedig úgy vélekedik, hogy felsőfokú képzéssel jobban boldogulnának a jövőben is. Saját tapasztalataikból kiindulva, 80%-uk úgy nyilatkozott, hogy mindenképpen be fogja íratni a csemetéjét az egyetemre, hogy ezzel is segítsék őket a céljaik elérésében.


Nyelvvizsga nélkül nincs diploma

Hiába feltétele évek óta a diploma átvételének a nyelvvizsga, sok hallgató még mindig annak hiánya miatt nem kapja kézhez oklevelét - adta hírül az Inforádió. Bakonyi László, az Oktatási Hivatal elnöke szerint a probléma orvoslásához az oktatás minden szereplőjét be kell vonni a kérdésbe.


Mennyibe kerül egy diploma vidéken és a fővárosban?

Figyelünk a tandíjra, tudomásunk van az albérletek áráról, minden más költségtényezőt pedig figyelmen kívül hagyunk pályaválasztáskor. A diákok hosszú távon gondolkodnak, és az egyetemi költségek lefaragása érdekében nem szeretnék a karrierjüket kockáztatni. De mennyibe kerül valóban egy diploma? Van-e különbség a vidéki és a fővárosi diákélet költségei között?