A négyéves amerikai egyetemeket a diákok csaknem fele hat év alatt sem képes elvégezni - derült ki az American Enterprise Institute (AEI) konzervatív kutatóintézet friss felméréséből.
Az egyetemekre beiratkozó tanulóknak mindössze 53 százaléka kap diplomát hat éven belül; és nem ritkák az olyan felsőfokú oktatási intézmények, ahol ez az arány 50, sőt akár 40 vagy 30 százalék alatti. Az AEI 1400 iskola adatait összegezte 2001 óta, első egyetemüket végző nappali tagozatos tanulók esetében.
A USA Today napilap beszámolója szerint egyes adatok meghökkentőek. Miközben a végzettség szempontjából az egyik vezető egyetem, a Harvard 97 százalékos mutatóval büszkélkedik, addig a New Orleans-i Déli Egyetemet hat év alatt befejező diákok aránya csak 8 százalék.A kutatás során kiderült, hogy a nagyjából azonos felvételi feltételeket támasztó intézmények hatékonysági mutatói között "drámai eltérések" mutatkoznak.Így azoknak az egyetemeknek az esetében is jelentős különbségek vannak, amelyek csak gimnáziumi érettségihez kötik a felvételt; a Washington szövetségi állambeli Heritage Egyetemen és a Walla Walla Egyetem 53, illetve 17 százalékos a végzettségi arány.A clevelandi John Carroll Egyetemen, illetve a Chicagói Állami Egyetemen (mindkettő a magyar oktatási rendszerben nagyjából a négyes alá osztályzatnak megfelelő B mínusz átlaghoz köti a felvételt) a diákok 74, illetve 16 százaléka szerez diplomát hat év alatt.Azok között az egyetemek között is nagy eltérések tapasztalhatók, ahol a legnagyobb a felvételi verseny: a massachusettsi Amherst College 96, az oregoni Reed College pedig 76 százalékos végzettségi arányt ért el.Az AEI szerint ez az érték nem lehet az egyetemek hatékonyságának egyedüli mérőszáma, mivel az intézmények eltérő tanulmányi követelményeket támasztanak a diákokkal szemben. A kutatók ugyanakkor felhívták a figyelmet arra, hogy az egyetemek "elszámoltathatóságának" egyik fontos mutatója a végzettségi arány, és a szülőknek ezt mindenképpen ajánlatos figyelembe venni gyerekeik továbbtanulásakor.A washingtoni agytröszt burkoltan megállapította, hogy azokon az egyetemeken, amelyeken kisebb a végzett diákok aránya, minden bizonnyal alacsonyabb az oktatás színvonala; máskülönben mivel lehetne magyarázni, hogy az azonos felvételi követelményszintű iskolák diákjai lényegesen eltérő arányban képesek befejezni hat év alatt tanulmányaikat.forrás: MTIA kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.
„Szinte bárhol voltam állásinterjún, mikor megtudták, hogy levelező tagozatos hallgató vagyok, egyből húzni kezdték a szájukat” – számolt be tapasztalatairól az Eduline-nak egy egyetemista. Példája azonban korántsem egyedi: több levelezős hallgató számolt be hasonló nehézségekről.
Megszűnhet a 45 perces iskola-előkészítő foglalkozás, újra az óvodák dönthetnének az iskolaérettségről, és az oviKRÉTA is átalakulhat. Többek között ezeket a változtatásokat javasolta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület.
Tizennégy pontos szakmai javaslatcsomagot kaptak az általános iskolák, amelynek célja, hogy csökkenjen az alsó tagozatos diákok terhelése, és több idő jusson mozgásra, kreatív tevékenységekre, valamint tapasztalati tanulásra. Az intézmények már a 2026/2027-es tanévtől alkalmazhatják az ajánlásokat – írta Facebook-oldalán Lannert Judit oktatási miniszter.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
21 ezer diákból választották ki őket a genfi programba.
Nemcsak magasabb fizetéseket, hanem kiszámíthatóbb bérrendszert és minden ledolgozott túlóra kifizetését is szeretné elérni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.
