Az egyetemekre beiratkozó tanulóknak mindössze 53 százaléka kap diplomát hat éven belül; és nem ritkák az olyan felsőfokú oktatási intézmények, ahol ez az arány 50, sőt akár 40 vagy 30 százalék alatti. Az AEI 1400 iskola adatait összegezte 2001 óta, első egyetemüket végző nappali tagozatos tanulók esetében.
A USA Today napilap beszámolója szerint egyes adatok meghökkentőek. Miközben a végzettség szempontjából az egyik vezető egyetem, a Harvard 97 százalékos mutatóval büszkélkedik, addig a New Orleans-i Déli Egyetemet hat év alatt befejező diákok aránya csak 8 százalék.
A kutatás során kiderült, hogy a nagyjából azonos felvételi feltételeket támasztó intézmények hatékonysági mutatói között "drámai eltérések" mutatkoznak.
Így azoknak az egyetemeknek az esetében is jelentős különbségek vannak, amelyek csak gimnáziumi érettségihez kötik a felvételt; a Washington szövetségi állambeli Heritage Egyetemen és a Walla Walla Egyetem 53, illetve 17 százalékos a végzettségi arány.
A clevelandi John Carroll Egyetemen, illetve a Chicagói Állami Egyetemen (mindkettő a magyar oktatási rendszerben nagyjából a négyes alá osztályzatnak megfelelő B mínusz átlaghoz köti a felvételt) a diákok 74, illetve 16 százaléka szerez diplomát hat év alatt.
Azok között az egyetemek között is nagy eltérések tapasztalhatók, ahol a legnagyobb a felvételi verseny: a massachusettsi Amherst College 96, az oregoni Reed College pedig 76 százalékos végzettségi arányt ért el.
Az AEI szerint ez az érték nem lehet az egyetemek hatékonyságának egyedüli mérőszáma, mivel az intézmények eltérő tanulmányi követelményeket támasztanak a diákokkal szemben. A kutatók ugyanakkor felhívták a figyelmet arra, hogy az egyetemek "elszámoltathatóságának" egyik fontos mutatója a végzettségi arány, és a szülőknek ezt mindenképpen ajánlatos figyelembe venni gyerekeik továbbtanulásakor.
A washingtoni agytröszt burkoltan megállapította, hogy azokon az egyetemeken, amelyeken kisebb a végzett diákok aránya, minden bizonnyal alacsonyabb az oktatás színvonala; máskülönben mivel lehetne magyarázni, hogy az azonos felvételi követelményszintű iskolák diákjai lényegesen eltérő arányban képesek befejezni hat év alatt tanulmányaikat.
forrás:
MTI 
