Kenyér vagy diploma?

Sokszor a zsíroskenyéren múlik a gyerek jövője - mondják a pedagógusok. Egyre több ugyanis az olyan diák, akinek nem a tanulással, hanem az éhséggel kell megküzdenie. A szegény családból származó tehetséges diákok ezért választanak lakóhelyükhöz közeli intézményt. Így nem kell az utazási és az étkezési költséggel számolniuk.

  • Eduline

A taszári iskolában a nyolcadikosok a II. világháborúról tanulnak.

- A japánok megtámadták Amerikát...

Szerencsére ennyire nem vészes a helyzet. A gyerekek szociális helyzete azonban sokat romlott az elmúlt öt évben - mondja az igazgató. A környéken sok a munkanélküli és a családtámogatási rendszer sem megfelelő, tette hozzá. Az iskola ugyanis nem vonhatja le a segélyből az étkeztetés árát.

A szegénység azonban nincs összefüggésben a képességekkel. Ennek ellenére sokan azért választanak szakképző iskolát, mert ott hamarabb végeznek, mint a gimnáziumban. Így hamarabb állhatnak munkába.

- Volt személyes példám, hogy valóban úgy kellett rábeszélni egy-két tanulót, hogy válasszák az érettségit adó szakközépiskolát, mert olyan volt a tanulmányi eredményük - meséli Horváth Zoltán igazgató.

A Klebelsberg Kollégium most üres. A gyerekek hazautaztak. Az igazgató azt mondja: sokan szívesebben maradnának a hétvégére is. Itt legalább kapnak enni. Az étkezés havonta 12 ezer forintba kerül. A rászorulók azonban féláron kapják. Sokuknak ennek kifizetése is nehézséget okoz. Volt olyan diák, aki ezt fél évig nem tudta megtenni. Helyette az igazgató állta az ebédjét. A tanuló hétvégén egy cukrászatban vállalt munkát, hogy ezt visszafizesse.

...

forrás: kapos.hu

A teljes cikk elolvasható itt

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.