Kenyér vagy diploma?

Sokszor a zsíroskenyéren múlik a gyerek jövője - mondják a pedagógusok. Egyre több ugyanis az olyan diák, akinek nem a tanulással, hanem az éhséggel kell megküzdenie. A szegény családból származó tehetséges diákok ezért választanak lakóhelyükhöz közeli intézményt. Így nem kell az utazási és az étkezési költséggel számolniuk.

  • Eduline

A taszári iskolában a nyolcadikosok a II. világháborúról tanulnak.

- A japánok megtámadták Amerikát...

Szerencsére ennyire nem vészes a helyzet. A gyerekek szociális helyzete azonban sokat romlott az elmúlt öt évben - mondja az igazgató. A környéken sok a munkanélküli és a családtámogatási rendszer sem megfelelő, tette hozzá. Az iskola ugyanis nem vonhatja le a segélyből az étkeztetés árát.

A szegénység azonban nincs összefüggésben a képességekkel. Ennek ellenére sokan azért választanak szakképző iskolát, mert ott hamarabb végeznek, mint a gimnáziumban. Így hamarabb állhatnak munkába.

- Volt személyes példám, hogy valóban úgy kellett rábeszélni egy-két tanulót, hogy válasszák az érettségit adó szakközépiskolát, mert olyan volt a tanulmányi eredményük - meséli Horváth Zoltán igazgató.

A Klebelsberg Kollégium most üres. A gyerekek hazautaztak. Az igazgató azt mondja: sokan szívesebben maradnának a hétvégére is. Itt legalább kapnak enni. Az étkezés havonta 12 ezer forintba kerül. A rászorulók azonban féláron kapják. Sokuknak ennek kifizetése is nehézséget okoz. Volt olyan diák, aki ezt fél évig nem tudta megtenni. Helyette az igazgató állta az ebédjét. A tanuló hétvégén egy cukrászatban vállalt munkát, hogy ezt visszafizesse.

...

forrás: kapos.hu

A teljes cikk elolvasható itt

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu