Diplomák, pályakövetés, a munkaerőpiac véleménye

Az intézmények és a munkaerőpiac aspektusából beszélgettek az intézményi pályakövető rendszer hasznosságáról oktatási szakértők a Központi Diplomás Pályakövetői Rendszer projektnyitó konferenciáján november 26-án, Budapesten.

  • Edupress

Polónyi István

, a Debreceni Egyetem dékánhelyettese szerint a pályakövetés négyszereplős folyamat, érdekelt benne az intézmény, a munkaerőpiac, a hallgatók és az oktatáspolitika. Hangsúlyozta: minden szereplő másra használja az eredményeket. Szerinte a munkaerőpiac, megegyezően a felsőoktatással sokszínű és szubjektív szereplő. A munkaerőpiac és a felsőoktatás kapcsolatánál azt kell vizsgálni, hogy az állam minőségi képzésért fizet-e.

Veres Péter

, az Oktatási és Kulturális Minisztérium Felsőoktatási Főosztályának vezetője elmondta, a pályakövetés az intézmények számára azért fontos, hogy az eredményeket beépíthessék a képzésfejlesztési stratégiájukba.

[[ Képelem (Diplomák, pálykövetés, a munkaerőpiac véleménye) ]]

A munkaadóknak viszont legalább akkora felelősséggel kell, hogy kezeljék a munkaerő kiválasztását és megtartást, mint a képző intézmények az oktatási szolgáltatást.

Gábor Kálmán

szociológus szerint szintén azért fontos az intézményeknek a hallgatók munkaerő-piaci helytállását vizsgálni, mert a visszajelzett tapasztalatok már a képzés struktúrájának kialakításában is szerepet játszhatnak. Példaként említette, hogy egy műszaki képzés esetében, ahol a hallgatók már második év végén kapcsolatba kerülnek a munkaerőpiaccal, átgondolandó a képzési struktúra.

A szociológus szerint egyébként magyar felsőoktatás abban az időszakban van, amikor a saját stratégiáját kell megfogalmaznia és újragondolnia. A szociológus hozzátette: a bolognai folyamat sok pozitív és negatív komponenst hordoz, de a differenciált felsőoktatás ennek az eredménye.

Fábri István

, az Educatio Kht. munkatársa szerint a hallgatók megfelelően tájékozódnak a képzést kínáló karrier és egzisztenciális pályaképről, a diplomájuk értékéről, mielőtt felsőoktatási intézményt és szakot választanak. Szerinte a munkaerőpiac és a felsőoktatás is differenciált, így egységes értékelése és elemzése nem lehetséges. Mint mondta: a munkaerőpiac véleménye túlértékelt, a rangsorokat pedig a helyükön kezelve kell értelmezni és használni.A beszélgetésen felmerült a többciklusú képzés funkciója. A megszólaló szakemberek egyet értettek abban, hogy az alapképzésre épülő mesterképzés nem lineárisan követi az alap szintet. Véleményük szerint a legtöbb szakma esetében a hallgatók az alapképzésben megszerzett diplomát követően a munkaerőpiacon próbálják majd ki magukat, csak utána gondolkodnak egy esetleges mesterszak elvégzésén.

(

www.edupress.hu

)

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.