Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Az intézmények és a munkaerőpiac aspektusából beszélgettek az intézményi pályakövető rendszer hasznosságáról oktatási szakértők a Központi Diplomás Pályakövetői Rendszer projektnyitó konferenciáján november 26-án, Budapesten.
Polónyi István
, a Debreceni Egyetem dékánhelyettese szerint a pályakövetés négyszereplős folyamat, érdekelt benne az intézmény, a munkaerőpiac, a hallgatók és az oktatáspolitika. Hangsúlyozta: minden szereplő másra használja az eredményeket. Szerinte a munkaerőpiac, megegyezően a felsőoktatással sokszínű és szubjektív szereplő. A munkaerőpiac és a felsőoktatás kapcsolatánál azt kell vizsgálni, hogy az állam minőségi képzésért fizet-e.
Veres Péter
, az Oktatási és Kulturális Minisztérium Felsőoktatási Főosztályának vezetője elmondta, a pályakövetés az intézmények számára azért fontos, hogy az eredményeket beépíthessék a képzésfejlesztési stratégiájukba.
A munkaadóknak viszont legalább akkora felelősséggel kell, hogy kezeljék a munkaerő kiválasztását és megtartást, mint a képző intézmények az oktatási szolgáltatást.
Gábor Kálmán
szociológus szerint szintén azért fontos az intézményeknek a hallgatók munkaerő-piaci helytállását vizsgálni, mert a visszajelzett tapasztalatok már a képzés struktúrájának kialakításában is szerepet játszhatnak. Példaként említette, hogy egy műszaki képzés esetében, ahol a hallgatók már második év végén kapcsolatba kerülnek a munkaerőpiaccal, átgondolandó a képzési struktúra.
A szociológus szerint egyébként magyar felsőoktatás abban az időszakban van, amikor a saját stratégiáját kell megfogalmaznia és újragondolnia. A szociológus hozzátette: a bolognai folyamat sok pozitív és negatív komponenst hordoz, de a differenciált felsőoktatás ennek az eredménye.
Fábri István
, az Educatio Kht. munkatársa szerint a hallgatók megfelelően tájékozódnak a képzést kínáló karrier és egzisztenciális pályaképről, a diplomájuk értékéről, mielőtt felsőoktatási intézményt és szakot választanak. Szerinte a munkaerőpiac és a felsőoktatás is differenciált, így egységes értékelése és elemzése nem lehetséges. Mint mondta: a munkaerőpiac véleménye túlértékelt, a rangsorokat pedig a helyükön kezelve kell értelmezni és használni.A beszélgetésen felmerült a többciklusú képzés funkciója. A megszólaló szakemberek egyet értettek abban, hogy az alapképzésre épülő mesterképzés nem lineárisan követi az alap szintet. Véleményük szerint a legtöbb szakma esetében a hallgatók az alapképzésben megszerzett diplomát követően a munkaerőpiacon próbálják majd ki magukat, csak utána gondolkodnak egy esetleges mesterszak elvégzésén.
(
)
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).