Polónyi István, a Debreceni Egyetem dékánhelyettese szerint a pályakövetés négyszereplős folyamat, érdekelt benne az intézmény, a munkaerőpiac, a hallgatók és az oktatáspolitika. Hangsúlyozta: minden szereplő másra használja az eredményeket. Szerinte a munkaerőpiac, megegyezően a felsőoktatással sokszínű és szubjektív szereplő. A munkaerőpiac és a felsőoktatás kapcsolatánál azt kell vizsgálni, hogy az állam minőségi képzésért fizet-e.
Veres Péter, az Oktatási és Kulturális Minisztérium Felsőoktatási Főosztályának vezetője elmondta, a pályakövetés az intézmények számára azért fontos, hogy az eredményeket beépíthessék a képzésfejlesztési stratégiájukba.
[[ Képelem (Diplomák, pálykövetés, a munkaerőpiac véleménye) ]]
A munkaadóknak viszont legalább akkora felelősséggel kell, hogy kezeljék a munkaerő kiválasztását és megtartást, mint a képző intézmények az oktatási szolgáltatást.
Gábor Kálmán szociológus szerint szintén azért fontos az intézményeknek a hallgatók munkaerő-piaci helytállását vizsgálni, mert a visszajelzett tapasztalatok már a képzés struktúrájának kialakításában is szerepet játszhatnak. Példaként említette, hogy egy műszaki képzés esetében, ahol a hallgatók már második év végén kapcsolatba kerülnek a munkaerőpiaccal, átgondolandó a képzési struktúra.
A szociológus szerint egyébként magyar felsőoktatás abban az időszakban van, amikor a saját stratégiáját kell megfogalmaznia és újragondolnia. A szociológus hozzátette: a bolognai folyamat sok pozitív és negatív komponenst hordoz, de a differenciált felsőoktatás ennek az eredménye.
Fábri István, az Educatio Kht. munkatársa szerint a hallgatók megfelelően tájékozódnak a képzést kínáló karrier és egzisztenciális pályaképről, a diplomájuk értékéről, mielőtt felsőoktatási intézményt és szakot választanak. Szerinte a munkaerőpiac és a felsőoktatás is differenciált, így egységes értékelése és elemzése nem lehetséges. Mint mondta: a munkaerőpiac véleménye túlértékelt, a rangsorokat pedig a helyükön kezelve kell értelmezni és használni.A beszélgetésen felmerült a többciklusú képzés funkciója. A megszólaló szakemberek egyet értettek abban, hogy az alapképzésre épülő mesterképzés nem lineárisan követi az alap szintet. Véleményük szerint a legtöbb szakma esetében a hallgatók az alapképzésben megszerzett diplomát követően a munkaerőpiacon próbálják majd ki magukat, csak utána gondolkodnak egy esetleges mesterszak elvégzésén.
(
www.edupress.hu)
