Diplomák, pályakövetés, a munkaerőpiac véleménye

Az intézmények és a munkaerőpiac aspektusából beszélgettek az intézményi pályakövető rendszer hasznosságáról oktatási szakértők a Központi Diplomás Pályakövetői Rendszer projektnyitó konferenciáján november 26-án, Budapesten.

  • Edupress

Polónyi István

, a Debreceni Egyetem dékánhelyettese szerint a pályakövetés négyszereplős folyamat, érdekelt benne az intézmény, a munkaerőpiac, a hallgatók és az oktatáspolitika. Hangsúlyozta: minden szereplő másra használja az eredményeket. Szerinte a munkaerőpiac, megegyezően a felsőoktatással sokszínű és szubjektív szereplő. A munkaerőpiac és a felsőoktatás kapcsolatánál azt kell vizsgálni, hogy az állam minőségi képzésért fizet-e.

Veres Péter

, az Oktatási és Kulturális Minisztérium Felsőoktatási Főosztályának vezetője elmondta, a pályakövetés az intézmények számára azért fontos, hogy az eredményeket beépíthessék a képzésfejlesztési stratégiájukba.

[[ Képelem (Diplomák, pálykövetés, a munkaerőpiac véleménye) ]]

A munkaadóknak viszont legalább akkora felelősséggel kell, hogy kezeljék a munkaerő kiválasztását és megtartást, mint a képző intézmények az oktatási szolgáltatást.

Gábor Kálmán

szociológus szerint szintén azért fontos az intézményeknek a hallgatók munkaerő-piaci helytállását vizsgálni, mert a visszajelzett tapasztalatok már a képzés struktúrájának kialakításában is szerepet játszhatnak. Példaként említette, hogy egy műszaki képzés esetében, ahol a hallgatók már második év végén kapcsolatba kerülnek a munkaerőpiaccal, átgondolandó a képzési struktúra.

A szociológus szerint egyébként magyar felsőoktatás abban az időszakban van, amikor a saját stratégiáját kell megfogalmaznia és újragondolnia. A szociológus hozzátette: a bolognai folyamat sok pozitív és negatív komponenst hordoz, de a differenciált felsőoktatás ennek az eredménye.

Fábri István

, az Educatio Kht. munkatársa szerint a hallgatók megfelelően tájékozódnak a képzést kínáló karrier és egzisztenciális pályaképről, a diplomájuk értékéről, mielőtt felsőoktatási intézményt és szakot választanak. Szerinte a munkaerőpiac és a felsőoktatás is differenciált, így egységes értékelése és elemzése nem lehetséges. Mint mondta: a munkaerőpiac véleménye túlértékelt, a rangsorokat pedig a helyükön kezelve kell értelmezni és használni.A beszélgetésen felmerült a többciklusú képzés funkciója. A megszólaló szakemberek egyet értettek abban, hogy az alapképzésre épülő mesterképzés nem lineárisan követi az alap szintet. Véleményük szerint a legtöbb szakma esetében a hallgatók az alapképzésben megszerzett diplomát követően a munkaerőpiacon próbálják majd ki magukat, csak utána gondolkodnak egy esetleges mesterszak elvégzésén.

(

www.edupress.hu

)

Hozzászólások

Demonstrációra készülnek a kulturális dolgozók: a pedagógusokéhoz igazodó bérezést szeretnének

Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.

MOE: Nem nulladik osztályra, hanem rugalmasabb iskolára van szükség

„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.