Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Az emberek nagyobbik fele (54%) úgy gondolja, hogy a munkaerőpiacon történő érvényesülés lehetőségét a folyamatos képzés, az élethosszig tartó tanulás biztosítja, de azok aránya is számottevő (41%), akik szerint a boldogulás inkább a jó kapcsolatokon múlik. Az emberek közel kétharmadának vannak tanulási tervei, s ezek között legnagyobb súllyal – tízből négy-négy felnőttnél – a szakmai tudás elmélyítése és a nyelvismeret bővítése szerepel. Minden ötödik polgár valami újba is belekezdene, szeretne egy (másik) szakmát vagy nyelvet elsajátítani. Az érettségi és a diploma megszerzése az ezekkel nem rendelkező felnőttek 10-15 százaléka számára vonzó lehetőség – ezek a legfontosabb megállapításai annak a telefonos közvélemény-kutatásnak, amelyet 2009 februárjában készített a Szonda Ipsos, az ország felnőtt népességét reprezentáló 1000 fő megkérdezésével.
A magyar felnőttek 63 százaléka tervezi, hogy a következő néhány évben tovább képezi magát. A tanulni szándékozók elszántságát jellemzi, hogy csaknem mindegyiküknek többféle elképzelése van. Az emberek négytizede azt fontolgatja, hogy saját foglalkozásán belül keres majd valamilyen, a fejlődését szolgáló tanfolyamot. A magyarok 24 százaléka még ennél is nagyobb célt tűzött ki maga elé: új szakmát kíván tanulni. A fiatalok vannak leginkább lendületben, 32%-uk akarja elmélyíteni jelenlegi tudását, s 23%-uk szeretne valami teljesen új foglalkozást elsajátítani s 22 százalékuk egyszerre mindkettőben gondolkodik.
Terveik szerint nyelvtanulásra is viszonylag sokan adják majd a fejüket, 38 százaléknyian továbbfejlesztik mostani tudásukat, 22 százaléknyian pedig belekezdenek valamelyikbe. A meglévő nyelvtudás elmélyítésének igénye minden társadalmi rétegben megfigyelhető, de az átlagosnál sokkal nagyobb ez a vágy az érettségizettekben és a diplomásokban (51-56%) valamint a fiatalok körében (62%). Új nyelv tanulásának szándéka viszont a 60 év felettiek között alig észlelhető, mindössze 2 százalékuk tervez ilyent. Ugyanakkor a képzések tekintetében általában passzívnak mutatkozó alapfokú képzettségűek körében ennél jóval többen, 17 százaléknyian kívánnak beiratkozni nyelvtanfolyamra. Új nyelvet is főképpen a fiatalok akarnak tanulni – 42%-uk, de a közép-és felsőfokú végzettségűek háromtizede is gondolkodik ezen.
Az állami oktatási rendszer nyújtotta lehetőségeket, az érettségi és diploma megszerzését viszonylag kevesen tervezik. A középfokú végzettséggel nem rendelkezők közül csak 14 százaléknyian akarnak érettségizni. A felsőfokú oklevél az érintettek mindössze 9 százalékának vágyai között szerepel.
Az emberek többsége tehát tanulni szeretne a közeljövőben, s 54 százalékuk úgy érzi, ha valaki nem képezi magát állandóan, akkor lemarad és kiesik a munkaerőpiacról. Ezzel szemben a lakosság 41 százaléka szkeptikus az élethosszig tartó tanulás hasznát illetően, szerintük a képzettség nem sokat számít, az boldogul, akinek jó kapcsolatai vannak. A társadalom minden csoportjában a folyamatos képzés pártján lévők vannak többen, de amíg a diplomások és a fővárosiak körében arányuk 64-65 százalék, addig a falvakban és az alapfokú képzettségűek körében 49-51 százalék. Utóbbi két csoportban viszonylag sokan – 44-45 százalék – hangsúlyozta a kapcsolati tőke erejét.
