Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A HR szakemberek 68 százaléka véli úgy, hogy az egyetem befejezését követően azonnal hasznosítható tudással kell rendelkezniük a friss diplomásoknak - derül ki a berlini székhelyű Trendence Intézet Campus 360 nevet viselő kutatásából, melyben húsz ország HR szakembereinek válaszai alapján adják meg az ideális diplomás ismérveit. A Magyarországon először publikált adatok szerint a toborzók ötöde tartja fontosnak a diploma érdemjegyét, az pedig, hogy a pályázó melyik felsőoktatási intézményben tanult, tíz toborzó közül három számára fontos csupán.
A húsz ország nagyobb vállalatainak válaszai szerint az ideális frissdiplomás
, gyakorlattal rendelkezik, még akkor is, ha éppen most fejezte be felsőfokú tanulmányait. A vállalati toborzók szerint a tanulmányok során szerzett szakmai gyakorlat a legfontosabb, csaknem 68 százalékuk véli úgy, hogy az egyetem befejezését követően azonnal bevethetőnek kell lenniük a fiataloknak. A diplomában szereplő specializáció a toborzók valamivel több, mint fele (56,3%) szerint lényeges, miközben az egyetemi végzettséget tíz HR szakértő közül hét tartja fontosnak. Kevesebb, mint ötödük veszi figyelembe a kiválasztás során a diploma érdemjegyét, miközben körülbelül ugyanilyen arányban tartják fontosnak az iskolán kívüli tevékenységet. Az, hogy a pályázó
melyik felsőoktatási intézményben
tanult, tíz toborzó közül három számára fontos.
A puha faktorok az elméleti ismereteket is megelőzik
A sikerorientált vállalkozások és cégek számára sokkal fontosabb az
pályázók viselkedése és attitűdjeik, mint az elméleti ismereteik. Az úgynevezett puha foktorok (soft skills) magában foglalják a csapat-orientációt, a kommunikáció készséget, a szervezőképességet, a flexibilitást, a mobilitást, az emocionális intelligenciát, a motiválhatóságot és a kreativitást. A tudás, a kompetenciák és a "soft skills" hármasa közül a puha kompetenciákat tartják a legfontosabbnak (36,9%) a cégek toborzó munkatársai. Ezeket követik a kompetenciák (33,8%), majd az elméleti ismeretek (29,2%) a vállalaton belüli siker szempontjából. Az előrelépéshez a szakmai tapasztalat és a gyakorlati ismeretek a legfontosabbak. Ebből a szempontból a lista második helyén az elméleti és a gyakorlati ismertek közti átjárhatóság szerepel. A világ különböző pontjairól származó, diplomával rendelkező toborzók mind egyet értenek továbbá abban, hogy az
erősítik és javítják ezeket puha faktorokat.

Csapatjátékosokat keresnek
A toborzók 64,7 százaléka szerit az ideális friss diplomás csapatjátékos, miközben a HR-sek valamivel több, mint fele a jó kommunikációs képességet is elvárja az ideális jelölttől, illetve 44,8 százalékuk szerint a rugalmasság is szerepel a jelentkező kompetenciái között. A HR szakemberek csaknem negyven-negyven százaléka tartja továbbá fontosnak az érvényesülési képességet és az elkötelezettséget, valamint a tanulási képességet.
A Trendence Intézet kérdéseire húsz ország (Ausztrália, Belgium, Brazília, Kanada, Kína, Franciaország, Németország, India, Olaszország, Japán, Mexikó, Hollandia, Oroszország, Dél-Afrika, Spanyolország, Svédország, Törökország, egyesült Királyság, Egyesült Államok), emberi erőforrás menedzserei válaszoltak a tavasz során. Az intézet kutatását első alkalommal a francia Le Monde publikálta november 11-én.
Edupress
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).