Ilyen a tökéletes pályakezdő a hr-esek szerint

A HR szakemberek 68 százaléka véli úgy, hogy az egyetem befejezését követően azonnal hasznosítható tudással kell rendelkezniük a friss diplomásoknak - derül ki a berlini székhelyű Trendence Intézet Campus 360 nevet viselő kutatásából, melyben húsz ország HR szakembereinek válaszai alapján adják meg az ideális diplomás ismérveit. A Magyarországon először publikált adatok szerint a toborzók ötöde tartja fontosnak a diploma érdemjegyét, az pedig, hogy a pályázó melyik felsőoktatási intézményben tanult, tíz toborzó közül három számára fontos csupán.

  • Edupress
A húsz ország nagyobb vállalatainak válaszai szerint az ideális frissdiplomás szakmai tapasztalattal, gyakorlattal rendelkezik, még akkor is, ha éppen most fejezte be felsőfokú tanulmányait. A vállalati toborzók szerint a tanulmányok során szerzett szakmai gyakorlat a legfontosabb, csaknem 68 százalékuk véli úgy, hogy az egyetem befejezését követően azonnal bevethetőnek kell lenniük a fiataloknak. A diplomában szereplő specializáció a toborzók valamivel több, mint fele (56,3%) szerint lényeges, miközben az egyetemi végzettséget tíz HR szakértő közül hét tartja fontosnak. Kevesebb, mint ötödük veszi figyelembe a kiválasztás során a diploma érdemjegyét, miközben körülbelül ugyanilyen arányban tartják fontosnak az iskolán kívüli tevékenységet. Az, hogy a pályázó melyik felsőoktatási intézményben tanult, tíz toborzó közül három számára fontos.

A puha faktorok az elméleti ismereteket is megelőzik

A sikerorientált vállalkozások és cégek számára sokkal fontosabb az állásajánlatra pályázók viselkedése és attitűdjeik, mint az elméleti ismereteik. Az úgynevezett puha foktorok (soft skills) magában foglalják a csapat-orientációt, a kommunikáció készséget, a szervezőképességet, a flexibilitást, a mobilitást, az emocionális intelligenciát, a motiválhatóságot és a kreativitást. A tudás, a kompetenciák és a "soft skills" hármasa közül a puha kompetenciákat tartják a legfontosabbnak (36,9%) a cégek toborzó munkatársai. Ezeket követik a kompetenciák (33,8%), majd az elméleti ismeretek (29,2%) a vállalaton belüli siker szempontjából. Az előrelépéshez a szakmai tapasztalat és a gyakorlati ismeretek a legfontosabbak. Ebből a szempontból a lista második helyén az elméleti és a gyakorlati ismertek közti átjárhatóság szerepel. A világ különböző pontjairól származó, diplomával rendelkező toborzók mind egyet értenek továbbá abban, hogy az egyetemi tanulmányok erősítik és javítják ezeket puha faktorokat.

Állásvadászaton a frissdiplomások: milyen az ideális pályakezdő?

Csapatjátékosokat keresnek

A toborzók 64,7 százaléka szerit az ideális friss diplomás csapatjátékos, miközben a HR-sek valamivel több, mint fele a jó kommunikációs képességet is elvárja az ideális jelölttől, illetve 44,8 százalékuk szerint a rugalmasság is szerepel a jelentkező kompetenciái között. A HR szakemberek csaknem negyven-negyven százaléka tartja továbbá fontosnak az érvényesülési képességet és az elkötelezettséget, valamint a tanulási képességet.

A Trendence Intézet kérdéseire húsz ország (Ausztrália, Belgium, Brazília, Kanada, Kína, Franciaország, Németország, India, Olaszország, Japán, Mexikó, Hollandia, Oroszország, Dél-Afrika, Spanyolország, Svédország, Törökország, egyesült Királyság, Egyesült Államok), emberi erőforrás menedzserei válaszoltak a tavasz során. Az intézet kutatását első alkalommal a francia Le Monde publikálta november 11-én.

Edupress
Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.