Bár hivatalosan csak októberben hozzák nyilvánosságra a kormány javaslatát az egyre nagyobb gondban lévő brit egyetemek finanszírozásáról, a BBC kiszivárgott információkra hivatkozva más most arról ír, hogy a javasolt „gyógymód” a diploma megadóztatása helyett a tandíjak drasztikus emelése lesz. Az előzetes felmérések szerint a változás ugyan nem fogja visszavetni a jelentkezési kedvet, de növeli az esélyegyenlőtlenséget és azt eredményezi majd, hogy az angol diplomások súlyosan eladósodva kezdik meg a karrierjüket.
Évről-évre többen jelentkeznének a felsőoktatásba Nagy-Britanniában, ami komoly kihívás elé állítja a már most anyagi problémákkal küszködő intézményeket. A kormány még tavaly felállított egy bizottságot azzal a céllal, hogy megvizsgálják, hogyan lehetne az egyetemek finanszírozását hatékonyabban megoldani. A Lord Browne kormánytanácsadó által vezetett vizsgálat eredményeit késő őszre ígérték, de az angol médiában már terjengenek hírek arról, hogy Browne a diplomásokra az egyetemi éveik után kivetett úgynevezett diplomaadó helyett a tandíjak emelésével oldaná meg a problémát.
Az angol állami egyetemi tandíjaknak jelenleg van egy felső határa, aminél a felsőoktatási intézmények nem kérhetnek többet (ez éves szinten most 3.290 font, vagyis körülbelül 1 millió forint), de jelenleg alig akad olyan intézmény, amely ennél kevesebbet kér. Ha Browne javaslatára az angol kormány eltörli ezt a felső határt, akkor az egyetemek előreláthatólag nemcsak, hogy megduplázzák a tandíjakat, de a népszerűbb kurzusokon és az elit intézményekben akár a 10 ezer fontot is elérheti majd az éves tandíj ára.
Az előzetes felmérések szerint ugyanakkor a díjtételek emelkedése nem változtatna jelentősen a jelentkezési tendenciákon, és ezt támasztja alá a Leicester University egyik legújabb – 730 egyetemre készülő tanuló helyzetét vizsgáló – felmérése is. A tanulmány részletes analízist kínál arról, hogy az emelkedő tandíjak hogyan változtatják majd a diákok továbbtanulási kedvét, és a mutatók szerint a tanulók 90 százaléke akkor is tovább anulna, ha a tandíjak 10 ezer font fölé emelkednek.
Sir Bob Burgess, a Leicester University alkancellárja úgy nyilatkozott a BBC News-nak, hogy „kívánatos dolog, hogy a fiatalok ma már mérlegelik, hogy a diplomájuk milyen mértékben befolyásolja majd a későbbi karrierjüket, de az igazi kihívás mégis az lesz, hogy olyan rendszert dolgozzunk ki, amely nem hozza hátrányos helyzetbe a szegényebb diákokat. Ha a tandíjak emelkednek, akkor csatolni kell hozzájuk egy olyan finanszírozási segélycsomagot is, amely segít a szegényebb háttérrel rendelkező tanulóknak a jelentkezésében.”
A tanulmány szerint ha a tandíj 7 ezer fontra ugrik az a jelentkezők 10 százalékát bátortalanítja el, és leginkább a humán területek, valamint az új egyetemek lesznek azok, amelyek a legtöbb tanulót veszítik majd el. A tandíjemelés az elitegyetemeken egyáltalán nem jelent majd változást, és a népszerű kurzusok sem veszítenek diákokat.
A diákszervezetek és a közvélemény nincs elragadtatva a tandíjemelés ötletétől. Az általános nézet az, hogy az államnak nem kizsákmányolnia, hanem támogatnia kellene a diákokat, hiszen ők lesznek azok, akik majd tovább gyarapítják az angol gazdaságot, valamilyen fokú „befektetés” tehát kívánatos lenne. A közvélemény aggódik továbbá attól is, hogy Nagy-Britannia hasonlóvá válik az amerikai iskolarendszeréhez, ahol a szülők egész életükben a gyermekük egyetemi éveinek a finanszírozására spórolnak. Ha a szülők nem vállalják fel a költségeket, akkor csak a tanulmányi kölcsön felvétele marad, ez pedig az új tandíjak mellett azt jelenti, hogy egy friss diplomások akár 50 ezer font (16,5 millió forint) adóssággal kezdi meg a karrierjét.
Krisztina O'BrienLondonA nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?
Nem sokkal éjfél után kizuhant egy diák a székesfehérvári József Attila Középiskolai Kollégium ötödik emeletéről. A gyermek túlélte a balesetet, állapotát a mentők stabilizálták, jelenleg kórházban ápolják – közölte hétfőn Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter az MTI-vel.
„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
