Hetvenkilenc év után szerezte meg diplomáját egy 99 éves férfi
99 évesen szerzett diplomát egy férfi az Egyesült Államokban, miután 1932-ben nem sokkal a vizsga előtt kimaradt az egyetemről.
99 évesen szerzett diplomát egy férfi az Egyesült Államokban, miután 1932-ben nem sokkal a vizsga előtt kimaradt az egyetemről.
Tizenkilenc év alatt végezte el az egyetemet az Egyesült Államok egyik leglustább egyetemistája: Kathy Vitzthum 1992-ben volt gólya, diplomáját azonban csak néhány hónapja vette át, szemeszterenként ugyanis mindössze egy-két kurzust végzett el. Nem ő az egyetlen, aki tíz-tizenöt, rosszabb esetben harminc-negyven évig húzza egyetemi, főiskolai tanulmányait.
Az európai képesítési keretrendszer lehetővé teszi, hogy a részt vevő országokban azonos tartalmú diplomákat, okleveleket adjanak ki, és ezzel könnyebbé válhat a külföldi munkavállalás - mondta Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár szerdán Budapesten.
Az amerikai egyetemeken bevett hagyomány, hogy a diplomaosztón hírességek tartanak beszédet: a Yale-en idén Tom Hanks, a New York-i egyetemen Bill Clinton, a Miami Dade College-ban pedig Barack Obama búcsúztatja a végzősöket. Tizenöt perces beszédükért az intézmények többet fizetnek, mint amennyi egy-egy hallgató éves tandíja.
Híresek, gazdagok, tehetségesek, és bár soha nem szereztek diplomát, díszdoktorrá avatták őket: Giorgio Armani, Bob Dylan és Bill Gates több egyetem elismerését is átvette az elmúlt években, az egyik amerikai intézmény pedig - ötletes reklámfogást keresve - a The Muppet Show egyik szereplőjének adományozott doktori címet.
A Felsőoktatási és Tudományos Tanács (FTT) szerint a felsőoktatás demográfiai problémáinak megoldására az ott szerzett bizonyítványokat és tudást bizonyos időközönként kötelezően meg kellene újítani; a szervezet honlapján közzétett, 81 oldalas elemzésben az áll, hogy még az idén elindítanák a felsőoktatási intézmények második integrációs hullámát.
Idén főként a fiatalokra fókuszál az Európai Foglalkoztatási Szolgálat (EURES) magyarországi szervezetének ingyenes nemzetközi állásbörzéje, amelyet április 29-én rendeznek Budapesten.
Sikerült előrelépést tenniük az európai uniós tagállamoknak az elmúlt évtizedben oktatási rendszereik kulcsfontosságú területein, de a 2010-re elérni kívánt öt referenciaérték közül mindössze egyet tudtak teljesíteni - állapította meg kedden Brüsszelben kiadott jelentésében az Európai Bizottság.
Több ezer diák tüntetett Algírban kedden, hogy így fejezze ki elégedetlenségét a felsőfokú diplomák "elértéktelenedése" és az algériai egyetemeken kialakult rossz légkör miatt.
Dollármilliók sorsáról döntenek, egymás után kötik meg a jobbnál jobb üzleteket - pedig soha nem szereztek diplomát, sőt még érettségit sem. A Forbes magazin listáján szereplő milliomos rapper, a tehetségkutatók világhírű zsűritagja és a Szilícium-völgy egyik legendás befektetője jóval az érettségi előtt kibukott az iskolából.
Még mindig igaz, hogy a diplomások fizetése magasabb, mint a csupán középfokú végzettségűeké, de vannak olyan jól fizető állások, amelyeket bárki betölthet - diploma nélkül is.
Nem kell sem felvételizni, sem órákra járni, sem vizsgázni – „life and work experience” diplomát bárki kaphat korábbi munkahelyei és hobbija alapján, mindössze be kell iratkoznia egy online kurzusra, be kell fizetnie a tandíjat, és várnia kell a postást. Két héten belül ugyanis már meg is kapja felsőfokú oklevelét.
A „senki földjére” tévednek azok a hallgatók, akik közös diplomát, angolul joint degree-t adó képzésre jelentkeznek. Ilyen szakokat a bürokratikus akadályok miatt nem szívesen hirdetnek a magyar felsőoktatási intézmények – a kettős diplomát, vagyis double degree-t adó képzések azonban egyre népszerűbbek.
Kvízmester - Legyél Te a játékmester! címmel írt ki pályázatot az Educatio Nonprofit Kft. A pályázók feladata az hogy megtervezzék a Diplomás útkereső nevű társasjáték szabályait és tizenhárom mezőből álló pályáját. A társasjáték célja, hogy a játékosok az érettségitől eljussanak a diplomázásig, így a feladatoknak is a hallgatói élet buktatóit, örömeit és nehézségeit kell bemutatniuk. A nyertesekre Apple ajándékok és utazások várnak.
Akár egymillió forintba is kerülhet egy egyetemi-főiskolai félév, ám a diploma reményében a szülők és a hallgatók is hajlandóak mélyen a zsebükbe nyúlni. Mikor kell elkezdeni a spórolást az alap- és a mesterképzés éveire, és mennyit kell félretenni a tanulás finanszírozásához?
Alacsonyabb a fizetésük, és elégedetlenebbek a karrierjükkel azok a frissdiplomások, akik nem a képzettségüknek megfelelő területen helyezkedtek el a végzést követően - derült ki az Educatio Nonprofit Kft. felméréséből.
Alapesetben – hivatalosan fogalmazva első alapképzésben – tizenkét félévet finanszíroz az állam azoknak, akiket támogatott képzésre vesznek fel. De mi a helyzet azokkal, akik tíz félévesnél hosszabb egyetemi képzésben vesznek részt, vagy akik a meglévő szakjuk mellett egy újabb képzést is szeretnének elkezdeni?
Tandíj, költségtérítés, BKV-bérlet, kollégium vagy albérlet – félévente akár egymillió forintba is kerülhet a tanulás. Minden harmadik hallgató dolgozik azért, hogy legyen miből tandíjat vagy költségtérítést fizetni, 53 százalékuk pedig a tankönyvekre és a vizsgadíjakra teremti elő saját erejéből a pénzt a Modern Üzleti Tudományok Főiskolájának felmérése szerint.
„Ostoba legenda, hogy munkanélkülieket képeznek az egyetemek” – mondta Pokorni Zoltán a TV2 Mokka című műsorában. Az oktatási bizottság elnöke szerint az tény, hogy a felsőoktatási képzési szerkezet rossz, azon mindenképpen változtatni kell, de az új felsőoktatási törvény tervezetében szereplő akadémiai és gyakorlati képzés kettéválasztása nem jó megoldás.
Dél-Koreában minden száz jelentkezőből csak öt lehet tanár, Kanadában hat évig tanulnak a leendő oktatók, Észtországban pedig még a diploma megszerzése után is tutoriális rendszerben dolgoznak a pedagógusok. Mi a titka a színvonalas pedagógusképzésnek? És vajon itthon érzékelhető eredményt hozna-e a rendszer átalakítása?