Meghökkentő árak várnak a szülőkre: mennyibe kerül a diploma?

Körülbelül harmincmillió forintot költ egy átlagos család egy gyerek taníttatására az óvodától az államvizsgáig – ebbe az összegbe nemcsak a tankönyvek, tanszerek és különórák, hanem az étkezés, a ruházkodás és a tartós fogyasztási cikkek árát is beleszámolták.

  • Eduline
1 260 ezer forint – a GfK Hungária Piackutató Intézet felmérése szerint átlagosan ennyit költenek a szülők egy év alatt óvodás, iskolás vagy egyetemista korú gyerekükre. A „legdrágábbak” az egykék, ahol testvérek vannak, ott a világítás, a fűtés és a ruházkodás költsége megoszlik.

Végzősök a Debreceni Egyetemen - legalább harmincmillió forintba kerül az iskoláztatás
MTI/Oláh Tibor

A kutatók szerint az étkezés és a tartós fogyasztási cikkek évente körülbelül 288-417 ezer forintba kerülnek fejenként. Minden életkornak megvan a maga plusz költsége, a GfK által megkérdezett szülők szerint a főiskolai, egyetemi évek kerülnek a legtöbbe – sokat kell fizetni az albérletért és a kollégiumért, a jegyzetekért, a gólyatáborért és az egyéb programokért. Mennyibe kerül a diploma vidéken és a fővárosban? Összefoglalónkat itt olvashatod el.

Mikor kell elkezdeni a spórolást az egyetemi évekre?

Rajki Zoltán pénzügyi tanácsadó szerint minél hamarabb kezdenek takarékoskodni a szülők, annál jobb. "Akinek kisgyereke van, annak néhány ezer forintos tételekkel már most érdemes megteremtenie a későbbi továbbtanulás lehetőségét. Nyolc egyetemi félévvel számolva (ha például nem sikerül befejezni időben az alapképzést) körülbelül négymillió forintra van szükség a felsőoktatás költségeinek fedezéséhez" - mondja. Tíz év alatt tehát évi 400 ezret, húsz év alatt évi 200 ezer forintot kellene félrerakniuk a szülőknek. Mennyibe kerülnek a legdrágább egyetemi, főiskolai szakok? Összefoglalónkat itt olvashatod el.

eduline

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.