Meghökkentő árak várnak a szülőkre: mennyibe kerül a diploma?

Körülbelül harmincmillió forintot költ egy átlagos család egy gyerek taníttatására az óvodától az államvizsgáig – ebbe az összegbe nemcsak a tankönyvek, tanszerek és különórák, hanem az étkezés, a ruházkodás és a tartós fogyasztási cikkek árát is beleszámolták.

  • Eduline
1 260 ezer forint – a GfK Hungária Piackutató Intézet felmérése szerint átlagosan ennyit költenek a szülők egy év alatt óvodás, iskolás vagy egyetemista korú gyerekükre. A „legdrágábbak” az egykék, ahol testvérek vannak, ott a világítás, a fűtés és a ruházkodás költsége megoszlik.

Végzősök a Debreceni Egyetemen - legalább harmincmillió forintba kerül az iskoláztatás
MTI/Oláh Tibor

A kutatók szerint az étkezés és a tartós fogyasztási cikkek évente körülbelül 288-417 ezer forintba kerülnek fejenként. Minden életkornak megvan a maga plusz költsége, a GfK által megkérdezett szülők szerint a főiskolai, egyetemi évek kerülnek a legtöbbe – sokat kell fizetni az albérletért és a kollégiumért, a jegyzetekért, a gólyatáborért és az egyéb programokért. Mennyibe kerül a diploma vidéken és a fővárosban? Összefoglalónkat itt olvashatod el.

Mikor kell elkezdeni a spórolást az egyetemi évekre?

Rajki Zoltán pénzügyi tanácsadó szerint minél hamarabb kezdenek takarékoskodni a szülők, annál jobb. "Akinek kisgyereke van, annak néhány ezer forintos tételekkel már most érdemes megteremtenie a későbbi továbbtanulás lehetőségét. Nyolc egyetemi félévvel számolva (ha például nem sikerül befejezni időben az alapképzést) körülbelül négymillió forintra van szükség a felsőoktatás költségeinek fedezéséhez" - mondja. Tíz év alatt tehát évi 400 ezret, húsz év alatt évi 200 ezer forintot kellene félrerakniuk a szülőknek. Mennyibe kerülnek a legdrágább egyetemi, főiskolai szakok? Összefoglalónkat itt olvashatod el.

eduline

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.