Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
| Tíz dúsgazdag híresség, akinek még érettségije sincs - összeállításunkat itt olvashatod. |
„Paradox, hogy pont az egyetlen elnök, akinek nincs egyetemi végzettsége, segítette hozzá a legtöbb fiatalt, hogy egyetemre járhasson, és alapította a legtöbb szakközépiskolát” – mondta Lula da Silva január elsején leköszönt brazil elnök egy argentin újságnak adott interjúban. A dél-amerikai politikus - aki nyolc éven át töltötte be Brazília elnöki tisztségét, és akinek kormányzása alatt az ország jelentős gazdasági-társadalmi fejlődésen ment keresztül - eredeti végzettsége ugyanis esztergályos. Politikai karrierje egy vasmunkástanfolyamon kezdődött: itt ismerkedett meg a korabeli brazil szakszervezeti mozgalommal, és lett a szindikátus aktív tagja. 2010-ben, negyvenöt év elteltével a Time beválasztotta a világ száz legbefolyásosabb embere közé, a Financial Times pedig az évtized egyik főszereplőjének nevezte.
Lula da Silva José Alencar alelnökkel 2007-ben
Wikipedia
Akinek volt diplomája, és akinek nincs
Az Egyesült Államok történelmében is volt rá példa, hogy
olyan politikus foglalta el az ovális irodát, akinek nem volt egyetemi végzettsége
. Harry Truman például rossz látása miatt nem iratkozhatott be a West Point katonai akadémiára, így a Kansas Egyetem jogi karára kezdett járni esti tagozaton – végül azonban itt sem szerzett diplomát. Így járt Grover Cleveland is, aki a 19. század végén két cikluson át volt az USA elnöke: bár megválasztása előtt ügyvédként praktizált, egyetemre soha nem járt.
Nagy-Britannia miniszterelnökei között is volt olyan, aki soha nem szerzett diplomát. James Callaghan, aki 1976 és 1979 között volt az Egyesült Királyság miniszterelnöke, mindössze érettségit szerzett, amikor köztisztviselőként kezdett dolgozni a központi adóhivatalban, majd szakszervezeti vezetőből hamar a Munkáspárt tagja és parlamenti képviselő lett. Alig több mint tíz év elteltével John Major foglalta el Nagy Britannia elnöki székét, aki szintén nem koptatta egyik angliai elitegyetem padjait sem. Major 16 évesen hagyta ott a középiskolát, és előbb egy biztosításokkal foglalkozó brókercég alkalmazottjaként, majd édesapja kertdekorációs üzletében kezdett dolgozni. 21 éves korában választották meg először parlamenti képviselőnek.
Mi kell a politikusi karrierhez?
Nem feltétlenül kell tehát diploma a politikusi karrierhez – a Policy Solutions felmérése szerint az országgyűlés 2010 tavaszán bekerült tagjai között kétszer akkora a diploma nélküliek aránya, mint a több éve képviselőként dolgozók között. Az elemzés szerint az MSZP és az LMP soraiban egy személy kivételével mindenki folytatott felsőfokú tanulmányokat, míg a jobboldali politikusok közül több mint harmincan csak az alap- illetve a középfokú képzésben vettek részt.
Az alacsony iskolázottság oka bizonyos esetekben a képviselők fiatal életkora – sokuknak abszolutóriuma van, „csupán” a záróvizsga hiányzik –, de szép számmal vannak olyan képviselők is, akik soha nem iratkoztak be egyetemre vagy főiskolára, közöttük gépi forgácsoló esztergályost, mezőgazdasági gépszerelőt, elektronikai műszerészt és autószerelőt is találunk.
Diploma nem, céltudatosság azonban kell a politikusi karrierhez
Stiller Ákos
Juhos Andrea karrierszakértő, a DBM Magyarország ügyvezető partnere úgy gondolja, hogy a diploma hiánya önmagában nem zárja ki, hogy valakiből jó politikus legyen. Szerinte az egyetem vagy főiskola elsősorban gondolkodásra, ismeretek elsajátítására és szintetizálásra tanít, ugyanakkor a jó kommunikációs képességre, a céltudatosságra, a rátermettségre, a tenni vágyásra, a hitelességre, a tárgyalási készségre és mások meggyőzésének képességére a diploma már nem nyújt garanciát – pedig ezek a politikusi karrier feltételei.
Mi jön a parlamenti karrier után?
„Minden szervezet annál jobb, minél heterogénebb a csapata. Jó, ha a tagok különböző háttérrel és tapasztalatokkal rendelkeznek, hiszen ebből áll össze a közös tudás” – mondja azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy a politikusi pálya belépőjeként számon tartott jogi végzettséggel nem rendelkező képviselők tudják-e hasznosítani tudásukat a törvényhozásban. Tehát a gazdasági szakember, a mérnök, a pszichológus, a tanár vagy épp az autószerelő által képviselt szemlélet és ismeretek nem feleslegesek a jogi előképzettséggel bírók szaktudása mellett. A mandátum lejártát követő elhelyezkedés során azonban döntő a diploma megléte. Bár az iskolázatlan politikusok is találhatnak állást képviselői státuszuk megszűnése után, de egy gyökeres politikai irányváltás után ez a lehetőség könnyen megdőlhet. „Jó, ha van egy vállalkozásuk, ahova visszamehetnek, ha viszont a versenyszférában akarnak elhelyezkedni, mindenképp kell a diploma” – mondja Juhos Andrea.
B.B.
eduline
