Minden harmadik orvostanhallgató "eltűnik" a diplomaosztó után

Minden harmadik, a pécsi orvosi karon végzett diák külföldön lesz orvos, ez az állapot azonban nem tartható fenn - írta szerdai számában az Új Dunántúli Napló.

  • Eduline
sxc.hu

Miseta Attila, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának (PTE ÁOK) dékánja a lapnak elmondta: jelenleg nagyjából a diákjaik harminc-negyven százaléka "tűnik el" a diplomaosztó után. Jelenleg már csupán annyi regisztrált doktor van (nagyjából huszonnyolcezer) Magyarországon, mint a feleennyi lakosú Norvégiában - teszi hozzá.  "Úgy véljük, hogy ez az állapot nem tartható fenn, ezért az új felsőoktatási törvény tervezetéhez kidolgoztunk egy javaslatot" - nyilatkozta a PTE ÁOK vezetője. 

A szakember szerint ennek lényege, hogy aki belép a rendszerbe, azaz diákká válik, az egyben arra is kötelezi magát, hogy a diplomaszerzés után is Magyarországon fog dolgozni. Ha viszont mégis külföldön áll munkába, akkor kamatmentesen visszafizeti a képzése költségét, amely nagyjából 13 millió forint. A terv jelenleg még a kormány asztalán pihen, s azzal Miseta Attila is tisztában van, hogy az elfogadásig még rengeteg egyeztetésre van szükség - írta a baranyai napilap.

MTI

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.