"Diplomagyárban" szerezte papírjait a belügyminiszter?

Huszonnégy évesen fejezte be a középiskolát és tette le az érettségit Traian Constantin Igas romániai belügyminiszter – legalábbis ezt állítja a Realitatea TV Különleges kiadás című műsorának szerkesztője.

  • Eduline
Traian Constantin Igas
Wikipedia
A kései érettségi azért furcsa, mert a belügyminisztérium honlapján szereplő információk szerint a negyvenkét éves tárcavezető három egyetemi diplomát szerzett: az I. Károly Honvédelmi Egyetem mellett az aradi Aurel Vlaicu Egyetem közgazdász, valamint a szintén aradi Vasile Goldis Egyetem jogász képzését is elvégezte. Az ugyanakkor nincs feltüntetve a honlapon, hogy Traian Constantin Igas pontosan melyik évben kapta meg a diplomájáit – írja az Impulzus.ro.

A politikus az újságírók kérdése csak annyit válaszolt: szeretné, ha politikusi tevékenysége alapján alkotnának róla véleményt az emberek. Valer Marian ellenzéki (PSD) képviselő a hírportálnak elmondta: ő korábban kérte a belügyminisztert, hogy tegye közzé, melyik évben államvizsgázott az egyetemeken.

Erre Igas azt válaszolta, hogy ezek az adatok megtalálhatóak az általa vezetett tárca honlapján. A szociáldemokrata képviselő szerint Igas 2007-ben levelező szakon végzett a diplomagyárnak nevezett Vasile Goldis Egyetemen.

Korábban cseh politkusok magyarázkodtak

2009-ben cseh politikusok kerültek kínos helyzetbe a diplomájuk miatt: az oktatási minisztérium ugyanis vizsgálatot rendelt el a pilseni Nyugat-csehországi Egyetem jogi karán. Kiderült, hogy számos végzős hallgató szakdolgozata hiányzik a könyvtárból, mások az előírtnál rövidebb munkára kaptak jegyet, több százan pedig az előírtnál rövidebb idő alatt fejezték be a tanulmányaikat.

Erre az egyetemen szerzett jogi diplomát Jan Ruml volt belügyminiszter, Stanislav Gross volt kormányfő, Marek Benda polgári demokrata párti képviselő és Ivana Rápková, az észak-csehországi Chomutov város romaellenes akcióiról elhíresült polgármestere. Kiderült: míg Ruml és Gross diplomamunkája is tanulmányi eredményei megfelelnek, Benda diplomamunkája alig fele az előírt terjedelemnek, Rápková dolgozata pedig hiányzik a könyvtárból.

eduline
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.