"Diplomagyárban" szerezte papírjait a belügyminiszter?

Huszonnégy évesen fejezte be a középiskolát és tette le az érettségit Traian Constantin Igas romániai belügyminiszter – legalábbis ezt állítja a Realitatea TV Különleges kiadás című műsorának szerkesztője.

  • Eduline
Traian Constantin Igas
Wikipedia
A kései érettségi azért furcsa, mert a belügyminisztérium honlapján szereplő információk szerint a negyvenkét éves tárcavezető három egyetemi diplomát szerzett: az I. Károly Honvédelmi Egyetem mellett az aradi Aurel Vlaicu Egyetem közgazdász, valamint a szintén aradi Vasile Goldis Egyetem jogász képzését is elvégezte. Az ugyanakkor nincs feltüntetve a honlapon, hogy Traian Constantin Igas pontosan melyik évben kapta meg a diplomájáit – írja az Impulzus.ro.

A politikus az újságírók kérdése csak annyit válaszolt: szeretné, ha politikusi tevékenysége alapján alkotnának róla véleményt az emberek. Valer Marian ellenzéki (PSD) képviselő a hírportálnak elmondta: ő korábban kérte a belügyminisztert, hogy tegye közzé, melyik évben államvizsgázott az egyetemeken.

Erre Igas azt válaszolta, hogy ezek az adatok megtalálhatóak az általa vezetett tárca honlapján. A szociáldemokrata képviselő szerint Igas 2007-ben levelező szakon végzett a diplomagyárnak nevezett Vasile Goldis Egyetemen.

Korábban cseh politkusok magyarázkodtak

2009-ben cseh politikusok kerültek kínos helyzetbe a diplomájuk miatt: az oktatási minisztérium ugyanis vizsgálatot rendelt el a pilseni Nyugat-csehországi Egyetem jogi karán. Kiderült, hogy számos végzős hallgató szakdolgozata hiányzik a könyvtárból, mások az előírtnál rövidebb munkára kaptak jegyet, több százan pedig az előírtnál rövidebb idő alatt fejezték be a tanulmányaikat.

Erre az egyetemen szerzett jogi diplomát Jan Ruml volt belügyminiszter, Stanislav Gross volt kormányfő, Marek Benda polgári demokrata párti képviselő és Ivana Rápková, az észak-csehországi Chomutov város romaellenes akcióiról elhíresült polgármestere. Kiderült: míg Ruml és Gross diplomamunkája is tanulmányi eredményei megfelelnek, Benda diplomamunkája alig fele az előírt terjedelemnek, Rápková dolgozata pedig hiányzik a könyvtárból.

eduline
Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.