Melyik egyetem a felsőoktatási rangsorok abszolút sztárja?

Anglia második legidősebb egyeteme a Cambridge, mely nemcsak az egyik legrangosabb és leggazdagabb egyetem a világon, de a felsőoktatási rangsorok állandó szereplője is. A brit QS rangsorban idén először nem a Harvard, hanem a Cambridge szerezte meg az első helyet, de a Times listáján is a legjobb tízben végzett. Az 1209-ben alapított egyetemnek nyolcvannyolc Nobel-díjasa van, összesen tizennégy brit miniszter koptatta itt a padokat, de a végzettek között van a színész Hugh Laurie is.

  • Eduline
A legenda szerint az egyetemet 1209-ben az Oxfordi Egyetemről kilépett tudósok alapították: a 31 college közül a legrégebbu a Peterhouse, amelyet 1284-ben alapítottak. Érdekesség, hogy a Cambridge-ben lévő leglenyűgözőbb épületek egyikét, a King's College Chapelt 1446-ban VI. Henrik kezdte építtetni, a munkálatokat pedig 1515-ben, VIII. Henrik uralkodása alatt fejezték be. A Cambridge elismertségét jelzi, hogy a Word Brand Lab felmérései alapján az ötödik legismertebb és legmegbecsültebb egyetemi márka a világon, és az ötvenedik legismertebb világmárka.

A Harvard ellenfele

A Cambridge nemcsak az egyik leggazdagabb és legrangosabb egyetem a világon, de a felsőoktatási ranglisták állandó toplistás szereplője is, az amerikai Harvard Egyetem komoly ellenfele. 2010-ben a brit QS egyetemi ranglistán, illetve az US News ranglistáján egyaránt a dobogó legfelső fokán szerepelt, a második helyre taszítva a Harvard Egyetemet. Igaz, a Times Higher Education felsőoktatási szakfolyóirat szerint továbbra is a Harvard a legjobb egyetem, de a két brit intézmény egyikeként, az Oxford mellett a Cambridge is a top tízbe került, mégpedig hatodik helyével a legjobb európai egyetemként. Érdekesség, hogy az amerikai egyetemet alapító John Harvard maga is Cambridge-en végzett.

Megtartották a college-okat

A brit college-ok - ellentétben a magyar kollégiumokkal - nemcsak a diákok elszállásolásáért és étkeztetéséért felelősek, de undergraduate szinten az oktatás jelentős része is itt folyik. A college-ok, bár az egyetem szerves részei, jelentős önállósággal rendelkeznek, amit éves költségvetésük is jelez. A „legszegényebb" a St. Edmund's College: éves büdzséje hozzávetőlegesen 8,5 millió font (2,5 milliárd forint), míg a leggazdagabb, a Trinity College nagyjából 620 millió fonttal gazdálkodik (182 milliárd forint).

Míg a világ tíz legjobbjaként számon tartott amerikai egyetem (kivéve a Berkeleyt és a Kaliforniai Egyetemet) magánegyetemként működik, tehát költségvetésüket nem az államtól kapják, addig a Cambridge - és az Oxford is - a brit államtól kapja éves költségvetése túlnyomó részét, 2010-ben nagyjából 4 milliárd fontot.

Felvi

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.