Ahol a világ legjobb tanárait képezik: mi a siker receptje?

Dél-Koreában minden száz jelentkezőből csak öt lehet tanár, Kanadában hat évig tanulnak a leendő oktatók, Észtországban pedig még a diploma megszerzése után is tutoriális rendszerben dolgoznak a pedagógusok. Mi a titka a színvonalas pedagógusképzésnek? És vajon itthon érzékelhető eredményt hozna-e a rendszer átalakítása?

  • Eduline
Alapjaiban változtatná meg a tanárképzés rendszerét az új felsőoktatási és közoktatási törvény tervezete, valamint a pedagóguséletpálya-modell – igaz, egyelőre mindhárom koncepció lekerült a kormány munkarendjéről. Az életpályamodell szerint a diákokat két emelt szintű érettségi és az alkalmassági vizsga eredményei alapján veszik majd fel a kétszakos, osztatlan tanári képzésre. Az abszolutórium megszerzése után a hallgatóknak egyéves gyakorlaton kell részt venniük, így csak a hatodik év után kaphatják meg diplomájukat. A tanári bérekről, minősítő vizsgákról és a képzés sajátosságairól további részleteket itt olvashatsz.

Dél-Korea, Finnország és Kanada: többek között ez a három ország tarolt az OECD-országok oktatási rendszerének eredményességét összehasonlító 2009-es, legfrissebb PISA-vizsgálaton, vagyis ezekben az országokban a legjobb a tizenöt éves diákok szövegértés, matematikai és természettudományos problémamegoldó képessége - a magyar diákok PISA-eredményeiről szóló összefoglalónkat itt olvashatod.

Az oktatáskutatók aligha lepődtek meg az eredményeken, a három ország köz- és felsőoktatási szisztémája ugyanis egy dologban megegyezik. Mindenhol a legtehetségesebb egyetemisták közül választják ki a leendő tanárokat, Dél-Koreában például a legjobb felvételi eredményeket elérő öt, Finnországban pedig a felső tíz százalékból kerülnek ki a későbbi általános- és középiskolai pedagógusok.

A finn hallgatóknak egy háromszáz kérdésből álló feleletválasztós teszten kell átmenniük, ha az ötéves tanárszakokon szeretnének tanulni – első körben ezzel mérik fel a jelentkezők alapkészségeit. Az országos vizsgát továbbiak követik: a felsőoktatási intézmények különböző szóbeli és írásbeli tesztekkel választják ki a tanári pályára legalkalmasabb tanulókat.

Dél-Koreában az általános iskolai pedagógusokat kizárólag állami egyetemeken képzik, amelyekre a szigorú létszámkorlát miatt szintén csak a legjobbak kerülhetnek be. Finnországhoz hasonlóan Kanadában is része a felvételi folyamatnak az alkalmassági vizsga, a négy-ötéves tanulmányok elvégzése után pedig egy kötelező, egyéves szakmai gyakorlaton vesznek részt a diákok.

Mi a siker receptje?

A PISA-felmérésben átlagon felül teljesítő európai országok sorában Finnországot Hollandia követi. Az elemi és a középiskola első éveiben oktató tanárok négyéves főiskolai képzés végén szerezhetik meg diplomájukat, míg a gimnázium felsős évfolyamain tanító pedagógusok három plusz kétéves bachelor-master képzésen vesznek részt. Bár a szakmai gyakorlat nem kötelező, az elmúlt években egyre gyakoribbá vált, hogy az egyetemek és főiskolák együttműködnek tanárképző intézetekkel, amelyek tanítási gyakorlatokat szerveznek a leendő pedagógusoknak.

Szintén előkelő helyen végzett Észtország, ahol az általános iskolai tanárokat osztatlan, a középiskolai oktatókat pedig BA-MA-rendszerű, három plusz kétéves szakokon képzik. Az elméleti tanulmányokkal párhuzamosan futó gyakorlati tréningnek köszönhetően mire megkapják a diplomájukat, jelentős tanítási tapasztalatot szereznek.2004 óta a frissen végzett hallgatók beléphetnek egy egyéves szakmai előkészítő programba is.

A kelet-európai országok közül egyedül Lengyelországban értek el a diákok átlagon felüli eredményt. Itt az általános-, valamint a középiskolák alsóbb osztályaiban tanítóknak BA-, a felsőbb évfolyamok óraadóinak pedig MA-diplomával kell rendelkezniük. A képzés mindkét típusában fontos szerepe van a gyakorlati tréningeknek.

Nem a képzés hossza dönti el, hogy jó vagy rossz tanárok kerülnek az iskolákba

„A diákok teljesítményére nagy hatással van a tanárok felkészültsége, főként a betanulási időszaknak és a munka melletti folyamatos tanulásnak van nagy hatása” – mondja Halász Gábor oktatáskutató. Szerinte ez utóbbira kellene nagy hangsúlyt fektetni, erre azonban nem feltétlenül a mostani féléves tanítási időszak megduplázása a megoldás. Az oktatáskutató szerint a tanárképzés minősége nem egyenesen arányos a képzés hosszával, ahogy a gyakorlati időszaknak sem az időtartama, hanem a minősége a döntő – ez pedig attól is függ, milyen színvonalú szakmai munkát végeznek a gyakorlóiskolák pedagógusai. Halász szerint „nem 18 éves korban dől el, hogy kiből lesz tanár”, így a dél-koreai vagy finn felvételi szigora önmagában csak a szakma presztízsének emelkedésére jelent garanciát.

B.B.

eduline
Hozzászólások

A levelezős hallgatók szerint méltánytalan, hogy ők nem kapnak országos utazási kedvezményt, petíciót indítottak

A petíciót kezdeményező szerint a levelező képzésben tanulók jelentős része teljes munkaidő mellett, családot nevelve vagy más kötelezettségek mellett végzi tanulmányait, miközben rendszeresen kell utazniuk konzultációkra, vizsgákra, kötelező jelenléti órákra, laborfoglalkozásokra és szakmai gyakorlatokra is. Ezért kéri arra a kormányzatot, hogy gondolja újra a szabályozást.