Magyarország 2010 első félévében a legutolsó helyre került az unióban alacsony foglalkoztatottsági rátájával. A diplomások és az érettségizettek foglalkoztatottsága többé-kevésbé megegyezik az uniós átlaggal, de az érettségivel nem rendelkezőké kirívóan alacsony – írja a Népszabadság.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) harmadik negyedéves munkaerő-piaci jelentése szerint a 15–64 évesekre jellemző 55,3 százalékos foglalkoztatási ráta 9 százalékponttal maradt el a 27 tagország átlagától. A férfiak 9,9, a nők foglalkoztatottsága pedig 7,8 százalékponttal alacsonyabb az uniós átlagnál, miközben a munkanélküliségi ráta (11,2 százalék) az uniós átlag (9,6) fölé emelkedett.
A diplomások foglalkoztatottsága megegyezik az uniós átlaggal, a középfokú végzettségűek pedig csak kicsivel szorulnak az alá, az alacsony képzettségűek foglalkoztatottsága azonban uniós összehasonlításban kirívóan alacsony, és ez már hosszú évek óta így van. Mindez együtt azt jelenti, hogy Magyarországon tíz felnőttből három-négy dolgozik.
eduline
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
