Mégiscsak megéri érettségit szerezni?

Magyarország 2010 első félévében a legutolsó helyre került az unióban alacsony foglalkoztatottsági rátájával. A diplomások és az érettségizettek foglalkoztatottsága többé-kevésbé megegyezik az uniós átlaggal, de az érettségivel nem rendelkezőké kirívóan alacsony – írja a Népszabadság.

  • Eduline

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) harmadik negyedéves munkaerő-piaci jelentése szerint a 15–64 évesekre jellemző 55,3 százalékos foglalkoztatási ráta 9 százalékponttal maradt el a 27 tagország átlagától. A férfiak 9,9, a nők foglalkoztatottsága pedig 7,8 százalékponttal alacsonyabb az uniós átlagnál, miközben a munkanélküliségi ráta (11,2 százalék) az uniós átlag (9,6) fölé emelkedett.

Gimnáziumi ballagók: ők nem kerülhetnek nagy bajba?

A diplomások foglalkoztatottsága megegyezik az uniós átlaggal, a középfokú végzettségűek pedig csak kicsivel szorulnak az alá, az alacsony képzettségűek foglalkoztatottsága azonban uniós összehasonlításban kirívóan alacsony, és ez már hosszú évek óta így van. Mindez együtt azt jelenti, hogy Magyarországon tíz felnőttből három-négy dolgozik.

eduline
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.