Az egyetemi ranglisták nagy vesztese, mégis ezrek akarnak itt tanulni

A Dartmouth Egyetem beceneve a The Big Green, vagyis a nagy zöld, amely utal az amerikai egyetem indiánokhoz kapcsolódó alapítására is. Az 1769-ben alapított intézmény a Harvardhoz, a Yale-hez és a Columbiához hasonlóan szintén az Ivy League tagja, és bár a Times rangsorában éppen csak befért a legjobb száz közé.

  • Eduline
A legtöbb rangsorban a Dartmouth hátul végzett az elmúlt években, idén a Times felsőoktatási rangsorában a 99. helyet érdemelte ki. Mégsem sorolható a gyengébb intézmények közé, hiszen a US News & World Report 2009-es és 2010-es rangsorában a Dartmouth az első helyen végzett, megelőzve a Princetone-t, a Yale-t, a Stanfordot, a Brownt, a Duke-ot és a Harvardot is.
Wikipedia
Az elmúlt években éppen ezért nem volt könnyű dolga annak, aki a Dartmouth-ra akart bejutni, az egyetmnek összesen 18 ezer hallgatója van, köztük négyezer elsős és 1700 doktorandusz. Említésre méltó az öregdiákok száma is: több mint 60 ezer volt hallgató helyezkedett el diplomájával a legkülönfélébb területeken, de az Egyesült Államok szenátusának és képviselőházának munkájában is 164 Dartmouth-diplomás vett részt. A diplomáért persze nem keveset kell fizetniük az egyetemistáknak: teljes ellátással, kollégiumi férőhellyel együtt 52 ezer dollárt tesz ki a tandíj.

2006-ban a Princetone Review listáján az életminőség kategóriában a harmadik helyet érdemelte ki a Dartmouth, a legboldogabb diákok kategóriában pedig a hatodik helyet, az egyetemen ugyanis több mint kétszáz diákszervezet és klub működik.

A Dartmouth 39 egyetemi szervezeti egysége 56 fő programot kínál a hallgatóknak, akik szabadon tervezhetik meg speciális szakjaikat, illetve azt, hogy milyen kettős szakokon akarnak részt venni. 2008-ban a legnépszerűbbek a gazdasági, a pszichológiai, a történelem, az angol, a biológia és a mérnöki tudományok voltak.

Felvi

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.