#általános iskola










Képek: így tanulnak írni a pakisztáni diákok

Mindössze ötvenhat százalékos az írástudók aránya a pakisztáni felnőttek körében, a nők még rosszabbul állnak: csupán negyven százalékuk tud írni és olvasni az ENSZ 2008-as adatai szerint. Szeptember 8-át az ENSZ 1965-ben az írástudatlanság elleni küzdelem nemzetközi napjává nyilvánította, azóta ezen a napon minden évben felhívja a nemzetközi közösség figyelmét az írástudás helyzetére.




Tanévkezdés előtt két héttel zárhat be egy általános iskola

A hét végén iskolamentő akcióba kezdett a Zala megyei Hahót, az önkormányzat ugyanis hónapok óta képtelen fizetni a költségek rájuk eső részét a Suli Harmónia Alapítványnak. A falu lakói bizakodnak, sokan havi több ezer forintot ajánlottak fel a működtetésre.Hha nincs pénz, tanévkezdés előtt két héttel szűnhet meg az intézmény.


A nap videója: így tanultak írni a diákok 1936-ban

Több mint nyolcvan éve vezették be a magyarországi iskolákban a zsinórírás oktatását - a diákok a korábbi díszített, jobbra dőlő betűk helyett kénytelenek voltak megtanulni, hogyan kell álló, árnyékolatlan vonalakkal kialakított betűket írni. 1936-os riport a Filmhíradók Online gyűjteményéből.




Rettenetes állapotban vannak a magyar iskolák

Egy éve indított közegészségügyi felmérést az általános iskolák állapotáról az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal. Országos eredmények csak nyár végén lesznek, a nyolc érdi iskola közül azonban öt kapott értesítést arról, hogy az épületekben talált problémák „súlyosan veszélyeztetik a gyerekek egészségét és testi épségét”.




Hogyan kerülnek legendák a történelemkönyvekbe?

Néró gyújtotta fel Rómát, Petőfi a Nemzeti Múzeum lépcsőjén szavalta el a Nemzeti dalt, Dugovics Titusz volt az, aki a mélybe rántott egy török janicsárt – ezek a legendák már annyira beitták magukat a köztudatba, hogy sokszor még a tankönyvszerzőknek sem szúrnak szemet, de vajon van-e létjogosultságuk a történelemoktatásban?