Tiltakozást váltott ki a kárpátaljai magyarság körében az ukrán közoktatási hatóság tervezete, amelynek értelmében -...
Tiltakozást váltott ki a kárpátaljai magyarság körében az ukrán közoktatási hatóság tervezete, amelynek értelmében - költségcsökkentés céljából - összevonná és leminősítené az ungvári járás több magyarlakta településének iskoláit.
Az Ungvár környéki települések magyar tannyelvű oktatási intézményeinek tervezett visszafejlesztése ellen – amit az oktatási illetékesek költségcsökkentő optimalizálásnak neveznek – egyaránt felemelték a szavukat a szakmai szervezetek és az érintettek.
A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) ungvári és munkácsi regionális szervezetei az elmúlt hétvégén tartott közgyűléseiken tiltakoztak a tervezett intézkedés ellen – adta hírül pénteken a karpatalja.ma beregszászi hírportál.
A cikk szerint az iskola-összevonásoknak számos magyar tanintézet eshet áldozatául. Ennek veszélyét felismerve a napokban Kisgejőc község lakossága falugyűlésen tiltakozott a helyi középiskola elemi oktatási intézménnyé való, tervezett leminősítése ellen.
Az ungvári Kárpáti Igaz Szó című lap beszámolója szerint a kisgejőciek egyrészt felháborodásuknak adtak hangot, másrészt kifejtették: mindent megtesznek annak érdekében, hogy a tervezetet megváltoztassák, s e célból határozatot is elfogadtak. Kárpátaljai magyar oktatási szakemberek és érdekvédők az ügy kapcsán rámutattak: a vázolt elképzelések megakadályozásának legegyszerűbb módja falugyűlések összehívása, az ukrán oktatási törvény ugyanis előírja, hogy faluhelyen bármilyen iskola-összevonás vagy -átalakítás csak a helyi közösség beleegyezésével történhet.
Kárpátaljai magyar pedagógusok és politikusok egyaránt megengedhetetlennek tartják, hogy a megye oktatási rendszerének "optimalizálását" a magyar iskolákkal kezdjék. Szerintük fölöttébb furcsa az is, hogy az oktatásra fordított összegek tervezett csökkentését az illetékesek épp az Ungvári járással, Kárpátalja deklaráltan leggazdagabb közigazgatási egységével akarják kezdeni.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
