Több mint 2700 iskolát vehet át az állam

Az eredeti elképzelésekkel szemben magasabb lélekszámnál húzhatják meg azt a határt, amely alatt az államnak...

  • MTI
Több település iskoláit veheti át az állam jövőre
hvg.hu

Az eredeti elképzelésekkel szemben magasabb lélekszámnál húzhatják meg azt a határt, amely alatt az államnak automatikusan át kell vennie az iskolák fenntartását, így több oktatási intézmény kerülhet állami kézbe - tudta meg a Magyar Nemzet.

A lap hétfői száma szerint a múlt heti, kétnapos kormányülésen újra napirendre kerültek a köznevelési kérdések. Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár ekkor tájékoztatta a kabinet tagjait az iskolák állami átvételével kapcsolatos helyzetről. 

A lap úgy tudja, hogy korábban több fideszes országgyűlési képviselő - egyben kistelepülési polgármester - kezdeményezte a kormánypárti frakcióban, hogy a kormány által elfogadott főszabállyal szemben ne három-, hanem öt- vagy hétezer fős lélekszámnál húzzák meg a fenntartási határt. Ötezres határral számolva ez azt jelenti, hogy nagyjából 2700 településen az állam, mintegy 400-on pedig az önkormányzat gondoskodhatna az iskolák működtetéséről.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.