Az iskolakezdő diákok egy része olyan súlyos kommunikációs problémákkal küzd, hogy még a saját nevükkel is hadilábon állnak- állítja a brit Telegraph szigetországbeli tanárokra hivatkozva.
A problémára a tanárok hívták fel a figyelmet, akik szerint egyre növekvő számban kerülnek be az alapfokú oktatásba olyan gyerekek, akiknél alapvető kommunikációs képességeik hiányoznak, többek között arra a kérdésre sem tudnak biztosan felelni, hogy hogyan hívják őket.
A szigetországban a hazainál előbb, 5 éves kortól számítanak tankötelesnek a gyerekek, ilyenkor kell(ene) beültetni őket az iskolapadba. A legrosszabb a helyzet a gazdaságilag hátrányos régiókban, ahol állítólag minden második diáknak vannak ilyen jellegű problémái.
A lap által megszólaltatott iskolaigazgató szerint a probléma hátterében az állhat, hogy a családok egy részénél a hagyományos kommunikáció, többek között a klasszikus vacsora közbeni beszélgetés kiveszőben van, helyette pedig marad a tévé és az internet, ami viszont nem helyettesíti az előbbit.
Nagyjából egymillió brit fiatal -átlagosan kettő-három minden osztályban- szenved valamilyen kommunikációs vagy nyelvi nehézségtől. Ez az arány önmagában még nem feltétlenül rossz, viszont a szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy a helyzet gyorsan romlik, csak az elmúlt öt évben másfélszeresére nőtt a hasonló problémákkal küzdők száma az iskolákban. Az is külön borúlátásra ad okot, hogy kutatók szerint ezeknek a diákoknak később sokkal nagyobb arányban lesz valamilyen viselkedésbeli problémájuk, így jóval nagyobb az esélyük arra is, hogy javítóintézetben kötnek ki végül.
edulineIdén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
