Az iskolakezdő diákok egy része olyan súlyos kommunikációs problémákkal küzd, hogy még a saját nevükkel is hadilábon állnak- állítja a brit Telegraph szigetországbeli tanárokra hivatkozva.
A problémára a tanárok hívták fel a figyelmet, akik szerint egyre növekvő számban kerülnek be az alapfokú oktatásba olyan gyerekek, akiknél alapvető kommunikációs képességeik hiányoznak, többek között arra a kérdésre sem tudnak biztosan felelni, hogy hogyan hívják őket.
A szigetországban a hazainál előbb, 5 éves kortól számítanak tankötelesnek a gyerekek, ilyenkor kell(ene) beültetni őket az iskolapadba. A legrosszabb a helyzet a gazdaságilag hátrányos régiókban, ahol állítólag minden második diáknak vannak ilyen jellegű problémái.
A lap által megszólaltatott iskolaigazgató szerint a probléma hátterében az állhat, hogy a családok egy részénél a hagyományos kommunikáció, többek között a klasszikus vacsora közbeni beszélgetés kiveszőben van, helyette pedig marad a tévé és az internet, ami viszont nem helyettesíti az előbbit.
Nagyjából egymillió brit fiatal -átlagosan kettő-három minden osztályban- szenved valamilyen kommunikációs vagy nyelvi nehézségtől. Ez az arány önmagában még nem feltétlenül rossz, viszont a szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy a helyzet gyorsan romlik, csak az elmúlt öt évben másfélszeresére nőtt a hasonló problémákkal küzdők száma az iskolákban. Az is külön borúlátásra ad okot, hogy kutatók szerint ezeknek a diákoknak később sokkal nagyobb arányban lesz valamilyen viselkedésbeli problémájuk, így jóval nagyobb az esélyük arra is, hogy javítóintézetben kötnek ki végül.
eduline
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
