Hawaii és Indiana is csatlakozott azokhoz az amerikai államokhoz, amelyek kivették az általános iskola alsó tagozatának tantervéből az írásórákat – a diákok a következő tanévtől kizárólag gépelést tanulnak majd.
„A kézírás és a gépelés oktatása mellett is szólnak érvek, de talán ez utóbbi ma már fontosabb” – nyilatkozta a Daily Technek egy háromgyermekes édesanya. A tanárok és a szülők többsége nincs ennyire elragadtatva az ötlettől, sokak szerint a kézírás oktatásának eltörlése néhány éven belül azzal jár majd, hogy a diákok még a saját nevüket sem tudják leírni.
„Amikor megszületünk, valaki aláírja a születési anyakönyvi kivonatunkat. Amikor megházasodunk, alá kell írnunk a hivatalos dokumentumokat. A kézíráshoz és az aláíráshoz az élet legfontosabb eseményei kapcsolódnak. Szégyen, hogy egyáltalán felvetődik ilyen terv, hiszen amíg használjuk a kezünket, a kézírás az emberi kommunikáció egyik legfontosabb csatornája” – mondta az egyik papír-írószer szaküzlet tulajdonosa a WKRC-nek.
Az indianai oktatáspolitikusok azért döntöttek úgy, hogy az általános iskolai tantervből kiveszik az írásórákat, és inkább gépelést tanítanak a diákoknak, mert a számítógépek elterjedése - szerintük - néhány éven belül feleslegessé teszi az írott betűk elsajátítását. Két év alatt összesen negyvennégy amerikai állam csatlakozott a kezdeményezéshez, és dolgozta át az alsó tagozatosok tantervét. Az intézmények egyébként - ha szánnak rá plusz költséget és óraszámot - továbbra is oktathatják a kézírást, a hangsúlyt azonban inkább a számítógép használatára kell helyezniük.
eduline
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
